2024-től ismét csak a turizmusé a SZÉP-Kártya

A turizmus számára jól ismert és bizakodásra okot adó változás, hogy a SZÉP-Kártyát 2024. január 1-től már nem lehet élelmiszer-vásárlásra felhasználni. A SZÉP-Kártya így, eredeti céljának megfelelően, ismét a belföldi turizmus élénkítésének egyik fő motorja lehet, és a turisztikai szolgáltatók bevételeinek növekedését eredményezheti.

A Széchenyi Pihenőkártya, ismertebb nevén SZÉP-Kártya, a 2011-ben elfogadott, és azóta többször (legutóbb a 237/2023. Korm.rendelettel) módosított 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendelet és a kapcsolódó jogszabályok alapján 2012 óta kívánja betölteni az „új cafetéria” feladatait.

Annyi bizonyos, hogy a SZÉP-kártya egy kétmilliót meghaladó felhasználóval és több tízezres elfogadóhálózattal rendelkező termék. A KSH adataiból kideríthető, hogy a kereskedelmi szálláshelyen realizálódó 2023. évi 183 milliárd forintos forgalom a teljes kártyaforgalomnak valamivel több, mint 40 százaléka.
A 237/2023. (VI. 19.) Korm. rendelet értelmében 2023. augusztus 1. és december 31. között az élelmiszerboltok ismét elfogadhattak SZÉP-kártyát. A jogszabály csak az élelmiszerekre tette lehetővé a SZÉP-kártya elfogadását, valamint kizárta az alkohol és dohánytermékek SZÉP-kártyás értékesítését.

Mit lehet tudni ma a SZÉP kártyáról?

Egy jól átgondolt, részletes és rendszeres banki adatszolgáltatás lehetővé tenné, hogy a kormányzat és a közvélemény folyamatosan, valós, tényeken alapuló képet kapjon – a SZÉP-kártya birtokosok preferenciáiról, fogyasztási szokásairól, arról például, hogy milyen arányban költenek SZÉP-kártyával lakóhelyükön vagy attól távolabb, és ezeken keresztül – a SZÉP-kártya hazai turizmusra gyakorolt hatásáról.

Ha az MTSZ létrehozásakor megfogalmazott cél, hogy előmozdítsa a hazai turizmus fejlődését, minőségi megújulását, ezt többek között a kutatások, elemzések, információs és tájékoztatási szolgáltatások, szakértői és szakmai tanácsadási tevékenységek információhoz való hozzáférés biztosításával tehetné meg.

Az elmúlt években igencsak hullámzóan alakult a SZÉP-kártya kereskedelmi szálláshelyeken való felhasználásának értéke. Éves összevetésben az látszik, hogy miután 2018. és 2019. között volt egy 50 százalékos ugrás, a legmagasabb 2021. évben volt, 35 milliárd forinttal, de a 2023. évi felhasználás éppen csak meghaladta a 2022. évit, de nem érte el a 2021. évi értéket.
2023 nyarán folyóáron alacsonyabb volt a SZÉP-kártya érték, mint négy évvel korábban, pedig ilyen távú összehasonlításban igencsak nagy volt az infláció, vagyis volumenében sokkal kevesebb szolgáltatást lehetett vásárolni ugyanannyi összegért. A nagy havonkénti ingadozás mögött a szezonális hatás, a rapid módon és többször foganatosított szabályzóváltozások és az infláció is szerepet játszottak.

2024: vissza a belföldi turizmushoz

A turizmus számára az az ismételt változtatás, hogy 2024. január 1-től már nem lehet élelmiszer-vásárlásra felhasználni, azt eredményezheti, hogy a SZÉP-kártya legalább folyóáron, vagy azon túl behozza több éves lemaradását.

Kérdés persze, hogy az utóbbi évek reálbércsökkenési folyamatok megállnak-e, visszafordulnak-e, és ez milyen hatással lehet a lakosság fogyasztási prioritására és abban a rekreáció, a turizmus helyére.
A teljes kereskedelmi szálláshelyi SZÉP-kártya felhasználás 87-90 százaléka a szállodákban, 9-10 százaléka a panziókban kerül felhasználásra, a többi szállástípus elhanyagolható arányban részesül, a magán- és egyéb szálláshelyekről pedig egyáltalán nincs hozzáférhető adat.
A kereskedelmi szálláshelyek közül valamivel több, mint 2 ezer, kb. a kétharmaduk fogad el SZÉP-kártyát, a legtöbb a Balaton térségében (320 felett), Észak Magyarország és a Nyugat-Dunántúl térségében. Budapesten az elfogadóhelyek száma meghaladja a 150-et. A SZÉP-kártyák felhasználása is a Balaton térségben a legmagasabb, ezt követi Észak-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és a két Alföldi régió. Budapest részesedése mindössze 3 százalék, éppen a fele annak, mint amit az elfogadóhelyek száma képvisel.

A kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmát a járvány utáni visszaesést követően az átmeneti magához térés után tavaly újabb visszaesés jellemezte. Csökkent a vendégek száma és az általuk eltöltött idő, rövidült az egyébként is alacsony tartózkodás hossza. Igaz, a szállásdíjbevételek és az egy éjszakára jutó szállásdíj is nőtt, ez azonban jelentős, a szálláshely-szolgáltatásban is érvényesülő magas infláció miatt lehetett így. A szállásdíjbevételek egyre kisebb hányadát, 2021-ben egyharmadát, 2023-ban már csak 18 százalékát tették ki a SZÉP-kártyával fizetett összegek úgy, hogy a kártyával fizetett értékek maguk is csökkentek. Mindebben nagy valószínűséggel az is szerepet játszik, hogy augusztus óta újra lehetett élelmiszert vásárolni a kártyával, így a nehezedő életkörülményekre a lakosság átmenetileg a turisztikai fogyasztás csökkentésével reagált.
Az arányszámok alakulásában némileg az is szerepet játszhatott, hogy a számlázás során a szálláshelyeken a szállásdíjhoz tapadó egyéb vendéglátó- (pl. félpanzió) és szabadidős (pl. fürdő, vagy wellness) szolgáltatásokért fizetett összegek nem különülnek el.
A már említett Destination Consulting Zrt. tanulmány megállapította, hogy kvantitatív kutatásuk szerint a megkérdezett SZÉP-kártya tulajdonosok egynegyede egyáltalán nem, további harmada pedig valószínűleg nem utazott volna belföldön, ha nem kapott volna SZÉP-juttatást, ami arra utal, hogy a SZÉP-kártya valóban pozitív hatást gyakorol a belföldi utazásokra.

Már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy nem lehetséges következtetni sem arra, hogy a SZÉP-kártya számlákról felhasznált összegek mely turisztikai ágazatban kerülnek felhasználásra. Kétségtelen, hogy a SZÉP-kártya bevezetése és mindinkább kivételezett helyzetbe hozása a cafeteria elemek között azt eredményezte, hogy a turizmus ágazat számára új fogyasztók jelentek és jelennek meg az egyes szolgáltatóknál, és ez az új fogyasztói réteg jelentheti a belföldi turizmus bázisának remélt további bővülését, ami hosszabb távon is bevételt biztosíthat a szektor számára.
A fentiekben részletezett hiányosságok pótlása minden bizonnyal érdekes lenne a szolgáltató vállalkozók legkülönbözőbb csoportjai, de a rendszert „felügyelő” kormányzati szférának is „az adatalapú döntések” meghozatalában. Hasznos lenne, ha az NGM – a társadalmi párbeszéd jegyében – közel engedné adatbázisaihoz a turisztikai szakmai szervezeteket, gazdaságelemzőket, kutatókat, a sajtó munkatársait, hogy választ tudjanak majd adni ezekre és más érdekes kérdésekre is. Mindezt nem csupán a SZÉP-kártya, hanem a szálláshely-szolgáltatás egésze esetében is.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Vállakozói Értesítő – Vendéglátás és Turizmus márciusi számában olvashatják)