Szakterületek:

  • személyi jövedelemadó
  • kisadók
  • nonprofit adózás

Ez a tartalom 199 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2022-08-03 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Az adóhatósági ellenőrzés szempontjai

További nyolc fontos kérdés az adóhatósági ellenőrzésről

2022. 05. 15.

Az adóhatósági ellenőrzések szabályainak nyomon követése minden gazdálkodó és vállalkozás elemi érdeke. A korábban elemzett kiemelt témakörök után most ismét nyolc fontos kérdést vizsgálunk meg.

Ahogyan arra korábbi írásunkban is utaltunk: a korábbi, széttagolt joganyag helyett 2018. január 1-jétől „adókódex” formában lépett hatályba három törvény és a végrehajtási rendeleteik. Érdemi változások a korábbi szabályozáshoz képest elenyészők, azonban a részletekre is ügyelni kell. Az adóeljárási jogszabályokból – ellenőrzés szempontjából – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) a kiindulópont, további részletszabályokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmaz.

1. Mi történik a bevont iratokkal?

A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást − ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is − úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. Az iratokat az adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatni.
Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, akkor határidő kitűzésével kötelezi az adóhatóság az adózót, hogy rendezze az iratait, illetve nyilvántartásait és pótolja a hiányosságokat.
Az Air. 103. § (1)-(2) bekezdései kimondják, hogy ha alaposan feltehető, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, azokat, az azonosításukra alkalmas módon, felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint, másolat hátra hagyásával be kell vonni, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Az iratok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás végett más esetben is bevonhatók, ilyen esetekben azok az ellenőrzés befejezéséig tarthatók az adóhatóságnál.

Összegezve: amennyiben az ellenőrzés meghiúsításától kell tartani – a könyveket, bizonylatokat – az adóhatóságnak be kell vonni, és azokról részletes, valamennyi bizonylat azonosítására alkalmas elismervényt kell kiállítani. 

Az átvételi elismervényt az adóhatóság hivatalos formában készíti el, annak valódiságát maga az ellenőrzés alá vont adózó igazolja. Az átvételi elismervényen annak is szerepelni kell, hogy az ellenőrzést a bevont iratok alapján folytatják le. 

Jellemzően a bevont bizonylatok bevallással lezárt időszakról és nem a folyó évi kötelezettségekről szólnak, azonban mégis előfordulhat, hogy azok valamely okból szükségesek az ellenőrzés alá vont adózó számára. Abban az esetben, ha nem került sor másolat hátra hagyására, akkor az adózó vagy képviselője a bevont iratokba betekinthet, kérésére azokról az adóhatóság ellenőrzést végző szervezeti egysége másolatot készít.

Fontos tudni, hogy nem lehet betekinteni

a. döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésbe (pl. felterjesztés),
b. a nemzetközi információcsere keretében más államból érkező megkeresés irataiba,
c. a döntés (végzés, jegyzőkönyv, határozat) tervezetébe,
d. zárt adatkezelés esetén a természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe,
e. hivatali titkot (védett adatot) tartalmazó iratba,
f. az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó adótitok megismerését tenné lehetővé.

2. Minden esetben szükséges magyar nyelvű fordítással átadni vizsgálatra az iratanyagokat?

Nem, azonban a következő szabályt be kell tartani. Az adózó a tényállás tisztázásához szükséges idegen nyelvű – ide nem értve az angol, német és francia nyelvű – iratai szakfordítását, számla (egyszerűsített számla), illetve bizonylat esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítását köteles felhívásra az adóhatóság részére átadni.

3. Mikor alkalmazhat becslést az adóhatóság?

A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. A becslésnél az adóhatóságnak az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni. A becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja.
A NAV becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. A becslési adatbázis a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat tartalmazza. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adó- és vámhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is.
A bevételek vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel.
Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha arra azért nincs mód a fentiek szerinti módszerekkel, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya az adózó érdekkörén belüli okra vezethető vissza.
Ha az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapítja meg, akkor erről írásban tájékoztatja az adózót. Határidőt tűz ki az adózó részére, hogy észrevételeit, bizonyítási indítványait megtehesse. Tájékoztatja az adózót arról is, hogy mely tényeket kell bizonyítania a becsült és a bevallott adóalap eltérésének cáfolata érdekében. 
Az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, és a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékokkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.

A becslést a Vhr. részletesen szabályozza, a nem nevesített esetekben nincs lehetőség becslés alkalmazására.

Becslés alkalmazható

  • ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,
  • ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására,
  • ha a természetes személy valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta.

A jogszabály értelmében jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen

  • a számla- (egyszerűsített számla), nyugta-kibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása,
  • igazolatlan eredetű áru forgalmazása,
  • be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása,
  • továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, általánosságok közötti lényeges eltérés.

Különleges szabályozás alá esik az az adózó, amely be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat. Esetében az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább egyhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, vélelmezve állapítja meg (Air. 109. §, Vhr. 86. §).

4. Mire kellene figyelni, ha nemrég az egyik partner vállalkozásnál is ellenőrzés indult, és most a saját vállalkozást is ellenőrzés alá vonták?

Az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését elrendelheti, ez a kapcsolódó vizsgálat. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja.
Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti (Vhr. 77. §).
Az eljáró szervezeti egység értesíti a vizsgálat alá vont adózót a kapcsolódó vizsgálat elrendeléséről, megkezdéséről és befejezéséről, azonban nem közli, hogy mely adózóknál kerül sor a kapcsolódó ellenőrzésre. Így mindenképpen megoldást jelent a jó kommunikáció és valós idejű kapcsolattartás a fontosabb üzleti partnerekkel. Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a kapcsolódó ellenőrzés típusa befolyásolhatja az annak során feltárt tények bizonyító erejét, mivel az eltérő ellenőrzéstípusok különböző eljárási cselekményekre jogosítják fel az eljáró ellenőröket. Ez akkor kaphat hangsúlyt, ha az ellenőrzés során egy-egy bizonyíték feltárása jogsértő módon történt. Ilyen eset lehet az, amikor a kapcsolódó vizsgálat egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló jogkövetési vizsgálat, melyben az adóhatóság nem „tartalmi” ellenőrzést végez.

Fontos tudni, hogy ez esetben is érvényesülni kell az Air. 100. §-ának, amely a jogviszony eltérő minősítésének tilalmát tartalmazza. 

Azaz, az adókötelezettséget érintő jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során. Azonban nem tekinthető eltérő minősítésnek, ha az egyik félnél lefolytatott adóellenőrzés nem tesz megállapítást a másik félnél kifejezetten vizsgált és minősített ügylettel kapcsolatban.

5. Hívhat rendőrt az adóellenőr?

Igen. Ha az ellenőrzési eljárás zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy az állami adó- és vámhatóság hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti kényszerítő eszközök alkalmazásával. Ebben az esetben a NAV hivatásos állományú tagja jelen lehet, de ellenőrzési cselekményt nem végezhet (Air. 111. §).

6. Hogyan zárul az ellenőrzés?

Az ellenőrzés során történt megállapításokat minden esetben – tehát akkor is, ha az ellenőrzés mindent rendben talált – jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeket és a konkrét ügy megállapításait tartalmazza. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával vagy a postára adás napjával, illetve a tárhelyen történő elhelyezés napjával zárul.
Az adókötelezettséget érintő tényeket pontonként rögzíteni kell. Az egyes pontokban részletesen ismertetni kell a megállapítás alapjául szolgáló tényállást, a megsértett jogszabályt (szakasz, illetve bekezdés mélységéig történő hivatkozással), a hiányosság fennállását bizonyító minden körülményt.
Az egyes pontokat úgy kell kidolgozni, hogy az az adóigazgatási eljárás megindítása esetén a kiadandó határozat alapját képezhesse. A jegyzőkönyv az ellenőrzés során tapasztalt valamennyi, az adókötelezettség vizsgálatakor felmerült tényt, nyilatkozatot, kérelmet, adatot magában foglalja.
Jogkövetési vizsgálat során az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, a jelen levő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Ha az adóhatóság jogszabálysértést nem tár fel, akkor az ilyen tartalmú jegyzőkönyvet a jelen levő alkalmazottnak is átadhatja az ellenőr. Ha van megállapítás, akkor az adózónak kell átadni vagy jelenléte hiányában kézbesíteni.
Adóellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz (utólagos adómegállapítás). Egyéb esetben határozatot csak akkor hoz, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő (pl. hiánypótlás), vagy szankciót állapít meg. 
Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Ha az ellenőrzés a vállalkozás tagjaival, alkalmazottjaival összefüggésben tartalmaz megállapítást, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a magánszemélyek azonosításához szükséges adatokat is. 
Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésnél a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel köteles ismertetni. Amennyiben az adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja. 
Ha próbavásárlásra internetes kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb házhoz szállító termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére kézbesíti. Fel nem fedett próbavásárlás esetén – ha jogsértést nem kerül megállapításra – az ellenőrzés megállapításait a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel az adóhatóság nem ismerteti. 

Amennyiben az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, a jegyzőkönyvet részére kézbesíteni kell.
Amennyiben az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez az ellenőrzés lezárultával, erről külön jegyzőkönyvet készít, azonban ezt a jegyzőkönyvet az adózónak nem adja át.

7. Milyen jogkövetkezményeket állapíthat meg a revízió?

A jogkövetkezmény természetesen lehet pozitív is (sikeres jogkövetési vizsgálat, megállapítás nélkül lezárható ellenőrzés), de egy adóhatósági ellenőrzés során gyakran inkább a negatív jogkövetkezmények, azaz a szankciók kerülnek előtérbe. Ezek a következők lehetnek:

  • Késedelmi pótlék (Art. 206–210. §)
  • Önellenőrzési pótlék (Art. 54–57. §, 211–214. §)
  • Adóbírság (Art. 215–219.§)
  • Mulasztási bírság (Art. 220. §)

8. Kérhet adóellenőrzést a saját vállalkozására az adózó?

Elsőre furcsának tűnik a kérdés, azonban nagyon is van létjogosultsága. Adóellenőrzés ugyan nem kérhető, de ismételt ellenőrzés – indokolt esetben – igen. Legjellemzőbb az a helyzet, amikor egy lezárt adóellenőrzést követően a vizsgált időszak tekintetében történik módosulás és az irányadó anyagi jogi törvény nem ad lehetőséget annak más időszaki korrekciójára.
Az adóellenőrzés azonban ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, azaz a vizsgált adónem és időszak tekintetében az adóhatóság által megállapított adókötelezettség megváltoztatására az adózó részéről csak ismételt ellenőrzés keretében kerülhet sor.
Erre azonban – biztosítva a korábban meghozott döntés véglegességét – komoly, szabott keretek között kerülhet sor.

Adóellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott (Air. 92. § b) pontja).

Ki kell emelni az Art. 197. §-ban foglalt speciális szabályokat. Amennyiben az adózó áfa-visszatérítési igényt érvényesít, az Alkotmánybíróság illetve az Európai Unió Bírósága döntése alapján, főszabály szerint igényét a levonási jog keletkezése időpontját magában foglaló elszámolási időszak(ok) bevallása(i)nak – a döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan napon belül benyújtott – önellenőrzésével érvényesítheti. Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében e szerint benyújtott önellenőrzések az Air. 92. § b) pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősülnek.

Dr. Kovács-Petruska Rita (2022-05-15)