Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • társasági jog
  • polgári jog

Mit érdemes tudni az adományozásról?

2021. 11. 15.

Már elöljáróban fontos rámutatnunk, hogy a sokszor szinonimaként használt adomány és támogatás két eltérő fogalom. Egyszerűsítve elmondható, hogy a támogatás egy tágabb kategória, az adomány ennek egy része: olyan támogatás, ami adománynak minősül. A kérdést tovább árnyalja, hogy az adomány fogalmát három jogszabályban is megtalálhatjuk.

Az adomány fogalma az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint:„a civil szervezetnek, létesítő okiratban rögzített céljaira, ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás”.
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet szerint adomány:„Az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat…”;
Végül: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. paragrafus 1/a) pontja szerint az adomány:
„a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

Láthatjuk, hogy adományozásról csak akkor beszélhetünk, ha az ajándékba adott pénzösszeg, érték, más segítség, támogatás önzetlen, mindenfajta ellenszolgáltatástól mentes. Az adományért cserébe ellenszolgáltatás nem adható (ajándék igen), az adományozó pedig nem juthat gazdasági vagy versenyelőnyhöz adománya révén. 

Mi lehet adomány?

A civilek (egyesület, alapítvány) korlátlan értékben fogadhatnak el az alapító okiratban megfogalmazott céljaikat és tevékenységeiket támogató hozzájárulást, adományt. 
Az adomány lehet pénzbeli vagy tárgyi adomány (bútor, számítógép, jármű stb.) illetve szolgáltatás (pro bono felajánlott tanácsadás, képzés, ingyenes vizsgálat stb.). A legegyszerűbb adományozási forma a pénz. 

Az adomány felhasználásáról alapesetben a szervezet dönt, de az adományozó is kikötheti az adomány célját. 
A kedvezményezett köteles beszámolni az éves beszámolójában az adomány felhasználásáról és az is bevett dolog, hogy a támogatott tájékoztatja az adományozót arról, hogy milyen célra használta fel a pénzt vagy egyéb adományt.

Az adomány lehet egyszeri és lehet tartós. Tartós adományozás a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

Kedvezmények

A társasági adó a közhasznú civil szervezetnek adott adományt ismeri el.

A Tao tv. 3. számú melléklet B) részének 17. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak minősül „az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.”
A TAO tv. 7. § (1) bek. z) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a közhasznú szervezet – a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, a Civil törvény szerinti – közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

  • 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kivételével közhasznú szervezet,
  • 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési alap,
  • 300 százaléka közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő,
  • 20 százaléka - alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka - közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány,
  • 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, 
    de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

A fentiek alapján látható, hogy a közhasznú szervezetek támogatása esetén kizárólag a megjelölt jogszabályban definiált közhasznú tevékenység támogatása áll fenn az adóalap csökkentésének a lehetősége. Az idézett támogatások közül nem csak egy-egy nyújtható, hanem egyszerre akár mind is, viszont figyelni kell arra, hogy az összes említett juttatás együttesen nem szabad, hogy meghaladja az adózás előtti eredmény összegét.
A TAO tv. 7. § (7) bekezdése alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a támogatott szervezetek által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással (adományigazolás).

Mit tartalmazzon az igazolás?

Az igazolás tartalmazza a kiállító (adományozott) és az adózó (adományozó) megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, és az igazolás kiállításának célját, valamint a jogszabályi hivatkozást. Ehhez nincs konkrét előírás, de például megfogalmazhatjuk az igazolás ezen részét a következők szerint is: „Jelen igazolás a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentése céljából került kiállításra.”
Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani. Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad.

Fontos tudni, hogy közhasznú szervezet számára nyújtott juttatás sem minősül adománynak, ha azt a törvényben meghatározott közhasznú tevékenységén kívüli célból adják, továbbá az adományozó gazdasági társaság, vagy annak tagja, vezető tisztségviselője nem szerezhet vagyoni előnyt az adományozásból. 

Az adománygyűjtés szabályai

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény V. fejezet 9. alcíme rendelkezik részben adománygyűjtésről:
- Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
- A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
- A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
- A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései további szabályokat állapítanak meg az adománygyűjtés mikéntjéről:
- Az adományozás önkéntes, az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. Zavarásnak minősül különösen az adományozásra való felhívással megkeresett személy kifejezett elutasítása ellenére történő ismételt megkeresése.
- Az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés pontos céljáról, és ha az adományozó kiléte ismert, akkor őt az adomány felhasználásáról.
- Az adományozott szervezetnek be kell számolnia az adományok felhasználásról, honlapján, facebook oldalán, hírlevélben, ha rendelkezik ilyennel, vagy más módon (nyilvánosság, átláthatóság így tud teljesülni). Amennyiben az adományozó külön kéri pl. közvetlen tájékoztatást kér, pl. e-mail cím megadásával akkor tájékoztatni kell az adományozót az adománya hasznosulásáról.

Internetes, telefonos adománygyűjtés

Az adományszervezés, adománygyűjtés interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is megvalósítható. Az ilyen tevékenység során is szükséges biztosítani, hogy az adományozott szervezet és az adományszervező azonosítható legyen. Az azonosítás során legalább az adományozott és az adományszervező nevét, székhelyét, valamint - amennyiben ezekkel rendelkezik - telefonos elérhetőségét és webcímét kell megjelölni.

Gyűjtőláda használata

Pénzbeli, illetve természetbeni adománygyűjtés gyűjtőláda útján is történhet. Az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőláda zárt, oly módon, hogy az adomány elhelyezhető benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz vagy más adomány felnyitás nélkül nem vehető ki. A gyűjtőládán fel van tüntetve az adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége.
A gyűjtőláda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább kettő képviselője jelen van. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint vagy leltár szerint), ezt követően gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről.
Természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltárat a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Nonprofit Ellenőrzési Tanácsadó decemberi számában olvashatják)

Dr. Gaál Nóra (2021-11-15)