Ez a tartalom 2519 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az üzemanyag-megtakarítás kizárólag a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma alapulvételével állapítható meg

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes a munkavállaló és a személyesen közreműködő tag részére kifizetett, havi 100 ezer forintot meg nem haladó összegű üzemanyag megtakarítás.

A szabályozásban van néhány olyan körülmény, amelyre különösen figyelni kell, mert ezek figyelmen kívül hagyása azzal a következménnyel jár, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés az adómentesen elszámolt jövedelem valamennyi adó- és járulékkötelezettségét utólagosan megállapítja.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 25. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg. Ezt a bevételt csökkenti az Szja-tv. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint. Lényegében az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg legfeljebb havi 100 ezer forint összeghatárig adómentes. Amennyiben a magánszemély havi 100 ezer forintot meghaladó összeget kap üzemanyag-megtakarítás jogcímén, akkor a havi 100 ezer forintot meghaladó összeg minősül nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg fent leírt adózása kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az üzemanyag-megtakarítást munkáltató fizeti a munkavállaló, illetve társas vállalkozás fizeti a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára.

Ezt azért fontos megemlíteni, mert az Szja-tv. 24. (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységnek minősül például a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, illetve a segítő családtagnak a tevékenysége, valamint az országgyűlési képviselői tevékenység. Amennyiben ezen jogviszonyok alapján történik üzemanyag-megtakarítás címén kifizetés, akkor arra az említett kedvező adózási szabály nem alkalmazható, az összeg teljes egészében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és az általános szabályok szerinti adó- és járulékkötelezettség terheli.

Az üzemanyag-megtakarítás összegét az Szja-tv. 27. § (2) bekezdése alapján oly módon kell kiszámítani, hogy

a) meg kell állapítani az útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapulvételével a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint számított korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összeget,
b) meg kell állapítani a munkáltató, illetve a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget,
c) majd meg kell állapítani az a) és b) pontok alapján számított összegek különbözetét.
Az üzemanyag-megtakarítás összegének meghatározása során arra kell figyelemmel lenni, hogy a Korm. rendelet szerint számított korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma helyett nem használható az alapnorma-átalány.

Az üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg elszámolása során akkor is alkalmazható az adómentességi szabály, ha a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét, és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.