A biztosítási jogviszonyok szünetelésének esetei

A biztosítási jogviszony annak kezdetétől a megszűnéséig áll fenn. A biztosítási jogviszony megléte alatt egy különleges helyzet a jogviszony szünetelése, hiszen a jogviszony fennáll, de a szünetelés során sem jogok, sem kötelezettségek nem keletkeznek. A szünetelés alatt a biztosítási jogviszonyból eredő jogosultságok és kötelezettségek általában akkor szünetelnek, ha a természetes személy munkavégzésre nem kötelezett illetve nem kötelezhető.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján a biztosítási jogviszony szünetelésének a következő négy esete különíthető el: Fizetés nélküli szabadság, munkavégzés alóli mentesítés, tevékenység szüneteltetése, és az ún. egyéb esetek. 

1. Fizetés nélküli szabadság alatti szünetelés 

Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha 

• ezen időszakban csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
• a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy
• biztosított önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesít. 

Példa: Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban – például gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban – részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ugyancsak nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe, vagy ezen időszakban önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesít Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért igényli meg a munkavállaló, mert például építkezik. Ez utóbbi esetben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. 

2. Munkavégzés alóli mentesítés

A szünetelés másik esete, amikor a biztosított bármely más okból mentesül a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alól. Ha azonban a munkavégzés (szolgálatteljesítés) alóli mentesítés idejére

• a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy 
• munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj) kerül kifizetésre, illetve
• táppénzfizetésre kerül sor, 
  akkor a biztosítási jogviszony szünetelése nem áll fenn. 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján távolléti díj illeti meg a munkavállalót – többek között – a munkavégzés alóli mentesítés alábbi időszakaira: 

• a szabadság tartamára, 
• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, 
• a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
• a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
• hozzátartozója halálakor két munkanapra,
• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
• a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg.

A fenti esetekben munkavégzésre nem kerül sor, de mivel a munkavállalót távolléti díj illeti meg, így a biztosítási jogviszonya nem szünetel.

Ugyancsak nem kerül sor a munkavégzésre, ha a munkavállaló keresőképtelen. Amíg a munkavállaló keresőképtelensége kapcsán táppénzre jogosult, addig a biztosítási jogviszony nem szünetel. A táppénz azonban csak adott időszakra, maximum egy évre jár. Ha a munkavállaló táppénzre már nem jogosult, de kéri a keresőképtelenség igazolását az arra jogosult orvostól, akkor azt az orvos köteles kiállítani. A munkavállaló a munkahelyén ezen igazolással bizonyítja, hogy a munkából igazoltan van távol. Azaz a munkavállaló keresőképtelen, munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének a keresőképtelenség kapcsán nem tud eleget tenni. Ez esetben a munkavállaló távolléte munkajogi szempontból rendezett, ugyanakkor a táppénzfizetés hiányára tekintettel a biztosítási jogviszonya szünetel. 

3. Tevékenység szüneteltetése

A biztosítási jogviszony szünetelésének harmadik esete, amikor a biztosított tevékenységét szünetelteti. Ide a tartoznak a következő esetek:
• az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése (Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozóként tevékenykedő egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz az ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének időpontját.);

• az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése; 
• az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje.

Megjegyzés: Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltetheti. Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a bejelenteni. A szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzik. A szünetelés kezdő napja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat, de a tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

4. Egyéb esetek

A szünetelés negyedik esete, az ún. egyéb esetek. Azaz szünetel továbbá a biztosítási jogviszony: 

• az igazolatlan távollét időtartama alatt,
• a letartóztatás tartama alatt kivéve, ha 
• - a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy 
• - a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá 
• a szabadságvesztés tartama alatt kivéve, ha
• - az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette
• - a fogvatartott - a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint - a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít,
• amikor külön jogszabály vagy egyéb, a jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Miként kell kezelni a szünetelés alatt kifizetett juttatásokat?

A Tbj. kiemeli, hogy a fentiekben ismertetett biztosítási jogviszony szünetelése alatt – a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján – kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.

Szünetelés bejelentése és egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a 22T1041-es nyomtatványon a jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül. 

A szünetelés kezdetétől, annak teljes időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazottnak, illetve annak a személynek, akinek a biztosítása szünetel, ha ez a személy

• belföldiként megszakítás nélkül legalább 1 éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén,
• nem áll a Tbj.-ben felsorolt egyéb biztosítási jogviszonyban és 
• egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése (azaz passzív jogú egészségügyi szolgáltatás) szerint sem jogosult.

Lehetőség van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv teljesítse. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. 
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé, ha azonban a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesíti a befizetést, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.

Megállapodás

Végezetül meg kell említeni, hogy a szünetelés ideje alatt nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a biztosított szeretné, hogy a szünetelés időszaka a nyugellátásánál is figyelembevételre kerüljön, akkor a szünetelés alatt, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – 22 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével – megállapodást köthet.  
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Erre tekintettel 2022-ben havonta minimum 44.000 forint járulékot kell megfizetni a fenti nyugdíjra kötött megállapodásnál.