Szakterületek:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Hogyan lehet biztosított a mezőgazdasági őstermelő?

2021. 11. 24.

Bár a családi mezőgazdasági társaság egy új jogintézmény, nem kapcsolódik hozzá önálló, csak rá érvényes adózási mód. Az adótervezésre azonban a „klasszikus” adójogszabályok adta keretek között is van lehetőség.

Számos írásunkban foglalkoztunk a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó új szabályok adta adózási lehetőségekkel az átalányadózás és a kata adózás vonatkozásában. Az ezévi változásokkal érintett társadalombiztosítással összefüggő kérdéseket elemezzük most részletesebben is az őstermelők vonatkozásában.

Alapfogalmak: őstermelői tevékenység, őstermelő stb.

Őstermelői tevékenység

  • önállóan,
  • mezőgazdasági őstermelőként,
  • őstermelők családi gazdaságának tagjaként folytatható.

Ezen kívül mezőgazdasági, erdőgazdasági, és kiegészítő tevékenység családi mezőgazdasági társaság keretein belül is végezhető.

Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki

  • a 16. életévét betöltötte,
  • a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
  • saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. 

Az őstermelők családi gazdasága

  • önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező,
  • legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség,
  • amelyben a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik. 

Az őstermelőt és az őstermelők családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara veszi nyilvántartásba. 

Az őstermelői tevékenység körébe tartozik:

  • a mező-, és erdőgazdasági tevékenység,
  • a kiegészítő tevékenység, továbbá
  • az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletben meghatározott mennyiséget.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő és a járulékfizetés

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés h) pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve biztosított, kivéve, ha

  • őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja,
  • egyéb jogcímen biztosított (például, ha munkaviszonyban áll), de ide nem értve, ha munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási szerződés alapján – biztosított,
  • saját jogú nyugdíjas, illetve, ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 

Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. 

Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. 2021. évben ez januárban 161 000 forint volt, 2021. február 1-jétől pedig 167 400 forint. Ennek megfelelően 2021. január hónapra havi 148 120 forint, február 1-jétől 154 008 forint a járulék alapja.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj.) alapján e személyi körnek a minimálbér alapulvételével kellett 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetni. Az új Tbj. azonban úgy rendelkezik, hogy az egységes 18,5%-os járulékkulcs egésze terheli e biztosítotti kör járulékalapot képező jövedelmét, amely 1,5 százalékos járulékteher növekedést eredményezett volna esetükben, melynek elkerülése érdekében a járulékalap nem a minimálbér, hanem minimálbér 92 százalékában lett meghatározva. A társadalombiztosítási járulék megfizetése bővebb ellátási jogosultságot, munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot eredményez.

Tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek az a személy minősül, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. 

Például, amennyiben a természetes személy 2019. október hónapjában kiváltotta az őstermelői igazolványát és 2020. évben megszüntette azt, ezt követően pedig 2021. évben ismételten őstermelővé válik, akkor már nem minősül tevékenységet kezdő őstermelőnek.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2020. december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek számított (vagyis a 2020. adóévben az e tevékenységéből származó bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg), 2021-ben a 2020. évi támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának egytizenketted része.

A mezőgazdasági kistermelő a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényi (a továbbiakban Szja.) adójogi kategóriájának megszűnésével párhuzamosan – az adórendszer összhangjának megteremtése érdekében – a mezőgazdasági kistermelő fogalma a társadalombiztosítási szabályokból is kivezetésre került. Emiatt a kisebb termelésű volumenű őstermelők kedvezményes járulékfizetési szabályát – figyelemmel egy átmeneti szabályra – azok az őstermelők alkalmazhatják, akiknek az előző évi támogatások nélküli őstermelői bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző év éves minimálbérének az ötszörösét (10 044 000 forint). Ezen kis termelési volumenű őstermelőknek a minimálbér 92 százaléka helyett a megelőző évi bevételük 15 százalékát kell járulékalapnak tekinteni. Havi járulékalapként a tárgyévet megelőző évi bevétel 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.

Lényeges, hogy a speciális szabályt 2021-ben az átmeneti rendelkezés (Tbj. 105/A. §) szerint kell alkalmazni, melynek értelmében 2021-ben a 2020. december 31-én hatályos Szja. szerinti mezőgazdasági kistermelő a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy az az őstermelő, akinek 2020-ban az őstermelésből származó bevétele nem haladja meg a 2020. december 31-én hatályos szabályok szerinti bevételi értékhatárt, a 8 millió forintot, 2021-ben ezen (2020-ban megszerzett) bevételének a 15 százaléka után köteles a járulékot megfizetni. A 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező őstermelőnek pedig a minimálbér 92 százalékát kell járulékalapnak tekinteni, feltéve, hogy nem egy választott magasabb összeg után teljesíti a járulékkötelezettséget.

Az előzőekben hivatkozott átmeneti szabály 2021-re vonatkozik, így a Tbj. 41. §-ának (2) bekezdése szerinti szabályt először 2022-ben kell majd alkalmazni. Ekkor (2022-ben) a 2021. évi éves minimálbér ötszöröséhez kell majd viszonyítani az őstermelő 2021-ben elért bevételét.

Támogatások nélküli bevétel: Tekintettel arra, hogy a személyi jövedelem adóalapnak 2021-től nem képezik a részét az őstermelői tevékenységgel összefüggésben az őstermelő által kapott támogatások, ezeket a járulékalap meghatározásánál is figyelmen kívül kell hagyni. Az adómentesség minden olyan támogatásra vonatkozik, amelyet jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján a mezőgazdasági őstermelő részére a tevékenységével összefüggésben folyósítanak. Így ide tartoznak például az egységes területalapú támogatások, a Vidékfejlesztési Program keretében folyósított támogatások, a fiatal gazda támogatás. 

Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle decemberi számában olvashatják)
 

Dr. Futó Gábor (2021-11-24)