Ez a tartalom 592 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Cégnek számlázó régi katás

Főállású katás elsősorban magánszemélyek számára nyújt szolgáltatást, amely lehetővé teszi hogy megtartsa ezt az adózási formát. A tevékenységi körében azonban szerepel olyan szolgáltatás is – mint melléktevékenység – ahol cégnek számláz. Lehetséges megoldás-e adószámos magánszemélyként cégnek számlázni?

Igen, lehetséges adószámos magánszemélyként a cégek felé teljesíteni és számlázni a Kata szerinti jogviszonyban. A jelenleg még érvényben levő Kata törvény megszűnik, szeptember 1-jétől egy új Kata törvény veszi át a helyét. A Kata szerint tevékenykedő egyéni vállalkozók esetében a további Kata szerinti jogviszonyt be kell jelenteni az adóhatóságnak, a 22T101E nyomtatvány kitöltésével és érkeztetésével legkésőbb szeptember 25.-ig. Kitöltéskor az A02 lap az irányadó, melynek 15. sorában kell a folytatást jelezni. Ezen felül még a TAJ számot is meg kell adni.

Szeptember 1-étől a Kata szerinti jogviszony mellett nem lehet ügyvezető és nem lehet főállású biztosítási jogviszonya. Ez annyit jelent, hogy a részmunkaidős jogviszony lehetséges max. heti 35 óra erejéig. Kft.-ben lehet tag, de nem lehet ügyvezető, ugyanakkor személyesen közreműködhet.

A megbízási jogviszony végezhető adószám nélkül (ekkor a megbízott nem számlaképes) vagy adószám kiváltásával (ekkor a megbízott számlaképes). Mindkét esetben az elszámolás hasonlóképpen működik, de az adószám kiváltásával a vállalkozónak nyilatkoznia kell az áfát illetően. Tehát lehet az áfakörnek tagja vagy alanyi adómentes adózó, azaz a számlát áfamentesen állítja ki. Az adószám kiváltásának kérdését előzetesen a megbízóval kell egyeztetni. Ennek akkor szokott jelentősége lenni, ha a megbízó ragaszkodik a számlához, mert azt csak az adószámos magánszemély tud kibocsátani. Megjegyzendő, hogy adószám nélküli megbízási jogviszonyban a NAV elfogadja a számviteli bizonylatot is, tehát elvileg nem kell havonta számlázni.

Az adószámot a NAV-tól kell kérni, ez nem a tíz jegyű adóazonosító szám. Az adószámos magánszemélyre speciális szabályok vonatkoznak, melyet célszerű a NAV honlapján előzetesen elolvasni. 

Nagy előnye, hogy nincs havi fizetési kényszer, csak a vállalkozás jövedelme (bevétel-költség) kell adózni. Nincs szükség szüneteltetésre sem, ha nem működik a vállalkozás, ettől még nem kell az adószámot visszaadni. Fontos továbbá, hogy az adószámos magánszemély számlaképes, tehát a bevételeit illetően számlát kell kibocsátania.

Az adószámos magánszemély az adott adóévben a bevételekből költséget maximum annak mértékéig vonhatja le, így a jövedelme nulla lehet, de nem fordulhat mínuszba és nem alkalmazhat veszteségelhatárolást sem. Ezért a többlet-költség nem számolható el és nem is vihető át a következő adóévre.

Az adóelőleg megállapítása során a magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy a szerződés szerinti díjból a kifizető milyen összegű költségek figyelembevételével és levonásával állapítsa meg az adóelőleg alapját. Tehát az adóelőleg megállapítása a kifizető feladata, de ebben a megbízott írásos nyilatkozatára van utalva, mely nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége Art. 46. § (1) bekezdése szerint, hogy az adóévet követő év január 31-ig a befizetett adóelőlegről és annak bevételi alapjáról igazolást állít ki és ad át a megbízottnak a jogszabálynak megfelelően.

A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről, az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek, akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. Tehát a 10% költséghányad alkalmazása során a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.
Tehát a tételes költségelszámolás csak bizonylatokkal, vagyis számlákkal alátámasztva lehetséges havi elszámolással. A vélelmezett költségelszámolás bizonylat és számla nélkül lehetséges (akár felmerült a hónap során költség, akár nem), amely mindig a megbízási díj 10%-a. Ha pl. a megbízási díj 100 ezer forint havonta, akkor a vélelmezett költség 10 000 forint lesz (bizonylat és számla nélkül), ebből következően az adóalap 90 000 forint és ennek a 15%-át (13 500) kell levonni Szja adóként.