Ez a tartalom 719 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2023-12-04 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A szocho adókedvezmények változásai 2024-től

Hogyan különbözhet teljesen két egyéni vállalkozónál a járulék és a szociális hozzájárulási adó?

Hogyan lehetséges, hogy két fodrász, hasonló körülmények és feltételek mellett tevékenykedve, teljesen máshogyan teljesíti közterheit? Az egyikük a garantált bérminimum után fizeti a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, a másik nem fizet sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót.

Ugyanabban a kisvárosban dolgozik két fodrász, mindketten gyermeknevelés mellett tevékenykednek. Alkalmazottja egyiknek sincsen, egyéni vállalkozóként dolgoznak, adózás szempontjából a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartoznak, elvileg az adóalap a vállalkozó kivét, de ilyen egyiküknek sincs. A könyvelőnél találkoztak egymással, s ott merült fel az érdekes kérdés: az egyikük a garantált bérminimum után fizeti a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, a másik nem fizet sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót.

A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járuléknak és a szociális hozzájárulási adónak van egy minimum alapja, amelynél kevesebb összeg után nem lehet havonta társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetni (fizetési alsó határ).
Tényleges járulék-(adó-)alapot képező jövedelem egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét). Fodrászaink nem átalányadózó egyéni vállalkozók. 

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, a szociális hozzájárulási adót a tényleges járulékalapot képező jövedelem, a vállalkozói kivét alapulvételével köteles megfizetni, ilyen azonban nincsen. 
Viszont ez esetben a társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó alapja havonta legalább a minimálbér. A társadalombiztosítás szempontjából minimálbér:
a) a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
b) a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A fodrász tevékenység középfokú szakképzettséghez kötött. Ezért havonta a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a 260 000 forintos garantált bérminimum. 260 000 forint 18,5 százaléka (társadalombiztosítási járulék) 48 100 forint, 13 százaléka (szociális hozzájárulási adó) 33 800 forint. Nem mindegy, hogy havonta kell ezt fizetni vagy sem!

A társadalombiztosítási és adójogi szabályok szerint az így meghatározott járulékalap (adóalap) alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt az egyéni vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
d)    katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
e)    fogvatartott,
f)    ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,
g)    egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Esetünkben a b) pont alatt mondottak rejtik a megoldást. 

Elvileg a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt nem kellene járulékot, illetve adót fizetni, de csak akkor, ha az illető egyéni vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Ez a szabály viszont nem vonatkozik arra az anyára, aki gyermeknevelési támogatásban részesül. 

Gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban: Gyet) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 23. §-a szerint az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
Megjegyzendő, hogy:

• a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat,
• a Gyet.-ben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik (az is igaz viszont, hogy az egyéni vállalkozónál a munkaidő nem értelmezhető).

Az egyik fodrásznak tehát egy (esetleg kettő gyermeke van), a másiknak viszont három. Három gyermek gondozása mellett a törvény tehát megengedi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet járulék (adó) fizetési kötelezettsége nélkül is lehessen folytatni.