Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • társadalombiztosítás
  • járulékok

Ez a tartalom 114 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Fizetési halasztás és részletfizetés: együtt nem megy

2021. 06. 24.

A koronavírus-világjárványt követő gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló új kormányrendelet számos adófizetési könnyítést tesz lehetővé a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára. A fizetési halasztás és részletfizetés vonatkozásában ugyanakkor fontos, hogy a jogszabály nem engedi mindkét kedvezmény igénybevételét, vagyis az adózónak választania kell, melyik lehetőség jelent számára nagyobb segítséget.

A kormányrendelet fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) lehetővé tételét tartalmazó új szabályára korábbi cikkünkben már utaltunk. Az alábbiakban a szabályozás részleteit elemezzük.

Fizetési kedvezmények 

2021. június 10-től 2021. december 31-ig az adózás rendjéről szóló CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 198-199. §-aiban, illetve a 201. § (2) bekezdésében foglalt általános szabályoktól eltérő fizetési kedvezmények is kérhetők.

Az intézkedés valóban nagy segítséget nyújthat a bajba került vállalkozások számára, hiszen nem csak fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyez, hanem lehetővé teszi az adótartozás mérséklését is, ami gazdálkodó szervezetek és egyéb nem természetes személyek esetén eddig kizárt volt. 

A szabályozás értelmében a NAV egy alkalommal
• legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyezhet pótlékmentesen,
• nem természetes személy adózó adótartozását, egy adónemre legfeljebb 20 százalékban, maximum 5 millió forint összeghatárig mérsékeli,
ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.

A jogszabály nem engedi mindkét kedvezmény igénybevételét, az adózónak tehát el kell döntenie, hogy jelen helyzetében az adómérséklés, a fizetési halasztás, vagy a részletfizetés jelentene számára nagyobb segítséget. 

Az adómérséklés maximális összegét az a cég tudja igénybe venni, akinek nagyon nagy összegű tartozásai vannak az adóhatóság felé, hiszen ahhoz, hogy 5 millió forintos mérséklést kérjen egy cég, egy adónemben legalább 25 millió forintos tartozásának kell fennállnia. Tekintettel arra, hogy mérséklés esetén a fennmaradó összegre sem fizetési halasztás sem részletfizetés nem engedélyezhető, alaposan meg kell fontolni a döntést. 

A szabályozás egyébként fordítva is igaz, tehát ha egy cég fizetési halasztást vagy részletfizetést kér, utóbb nem kérheti a tartozás mérséklését. 

A kérelem benyújtása

Fontos, hogy ha egy adózó ilyen kedvezményt szeretne kérni, akkor a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy
• a fizetési nehézsége a veszélyhelyzetre vezethető vissza,
• a mérséklés esetén pedig azt, hogy tevékenysége a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.

Az ilyen típusú kérelem 2021. december 31-ig terjeszthető elő az általános szabályok szerint.
• A magánszemélyek (egyéni vállalkozók) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához a FAM01, míg
• a gazdasági társaságok (egyéb gazdálkodó szervezetek) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához a FAG01 űrlapot kell kitölteni.
Az űrlapok ezen a linken érhetők el:

Az adóhatóság eddig is méltányosan járt el a világjárvány miatt nehézségekkel küszködő cégek, magánszemélyek és egyéni vállalkozók fizetési kedvezményeinek elbírálásakor, hiszen a járványhelyzet egy olyan vis major, amelynek következményeit a legelőrelátóbb és legmegfontoltabb gazdálkodást végző adózó sem tudta kivédeni. 

A kedvezményekre irányuló kérelmek pozitív elbírálásának azonban továbbra is minden esetben feltétele, hogy vélelmezni lehessen a tartozás megtérülését. Valószínűleg ezen az eljárásrenden a jelenleg bevezetett szabályok sem változtatnak. Az átmeneti rendelkezés azért született meg, hogy a súlyos anyagi nehézségekkel küzdő vállalkozásokat segítse abban, hogy gazdálkodásukat, likviditási helyzetüket helyre tudják állítani. Ez pedig azt is jelenti, hogy azok a szervezetek, amelyeknek megmentésére már nagyon kevés az esély – vélhetően – nem részesülnek majd pozitív elbírálásban. 

Horváth-Farkas Zsuzsa (2021-06-24)