Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Ez a tartalom 1708 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Hallgatói jogviszony szünetelése társas vállalkozói jogviszony mellett

2019. 08. 16.

Kérdésként merült fel, hogy milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kft. 20 éves nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja a 2018. februárban kezdődő II. félévtől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, így a diákigazolványába sem kapott már matricát.

A válasz:


Feltételezzük, hogy a tanulmányait szüneteltető diák a gazdasági társaságban személyesen közreműködik (vagy esetleg ügyvezetőként minősül társas vállalkozónak), azaz munkaviszonyban nem áll a korlátolt felelősségű társasággal. Ilyenkor egy társas vállalkozó biztosítottnak számít (nem lehet kiegészítő tevékenységet folytató, mert ilyen az, aki saját jogán nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki már betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt).

Viszont a biztosított társas vállalkozók között is különbséget kell tennünk.


1.    Biztosított főfoglalkozású társas vállalkozó, aki nem minősül mellékfoglalkozású társas vállalkozónak.
2.    Biztosított mellékfoglalkozású társas vállalkozó, aki egyidejűleg
a)    olyan munkaviszonyban áll, amelyben a munkaidő eléri legalább a heti 36 órát,
b)    közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.

Esetünkben az a) pont szerinti munkaviszonnyal nem számolunk, a b) pont szerinti tanulmányok folytatásának pedig az alábbiak minősülnek:
a)    a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben,
b)    az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok.
A két minőség szerinti különbség a járulékfizetésben (a járulékalap meghatározásánál) mutatkozik meg.
A biztosított főfoglalkozású társas vállalkozó a részére a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, de havonta
a)    a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér,
b)    a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér másfélszeres összege
után fizeti meg.

Vállalkozás lépésről-lépésre

A biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában társadalombiztosítási minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.

A biztosított mellékfoglalkozású társas vállalkozó
a)    4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint
b)    10 százalék nyugdíjjárulékot
fizet.

Ez esetben tehát nincs 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék.

A fizetendő járulékok alapja ebben az esetben a ténylegesen elért (személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, juttatott) járulékalapot képező jövedelem. Ilyenkor tehát nem érvényesül a minimum járulékalap. Előfordulhat így, hogy a járulékoknak nincs is alapja (nulla), vagy az bármilyen kis összeg is lehet.

Viszont a példabeli társas vállalkozónk nem folytat tanulmányokat, hallgatói jogviszonyát szünetelteti. Ezért a szüneteltetés időpontjától kezdve átváltozott biztosított főfoglalkozású társas vállalkozóvá, így a minimum járulékalapok után havonta meg kell fizetnie a járulékokat. Megjegyezzük, hogy a gazdasági társaság köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót is, amelynek minimum alapja a társadalombiztosítási minimálbér 112,5 százaléka.

A hatóságok tudnak a hallgatói jogviszony szüneteléséről, hiszen a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője központilag bejelenti az illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervhez a tanulói, hallgatói jogviszony keletkezését, megszűnését, illetve szüneteltetését, méghozzá az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság ellenőrzése céljából.

 

dr. Futó Gábor (2019-08-16)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!