Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • áfa, társasági adó, adózási eljárásjog
  • polgári jog, cégjog, munkajog
  • nemzetközi ügyletek, átvilágítások, átstrukturálások

Hitelintézetek extraprofitadójáról

2022. 11. 21.

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazzák az új jogszabályokat, melyek keretében nettó árbevételük alapján szükséges a 2022-es és 2023-as év során extraprofit adót fizetniük. Az adókötelezettség számviteli elszámolása sokszor kihívást okozhat az adózók számára, főként azon adózók esetén, akik IFRS-ek szerinti egyedi beszámolót készítenek.

A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban „Htv.”) szerinti nettó árbevételük alapján szükséges 2022 és 2023 év során extraprofit adót fizetniük. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint Magyarországon a pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. Magyarországon a hitelintézeteket sújtja különadó és extraprofitadó is, két különböző jogszabály alapján, bár a bevallási nyomtatványok mindkét esetben különadóról beszélnek.

Különadó

A 2006. évi LIX. tv. alapján különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezettek a pénzügyi szervezet (hitelintézet és egyéb pénzügyi szervezet (pénzügyi vállalkozás); ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezetet is; A törvény hatálya alá tartoznak a forgalmazók (kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató szervezet; valamint a befektetési alap is. Ezen adót a 22P90 bevalláson kell benyújtani. 

Hitelintézetnél a különadó alapja a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló Korm. rendelet szerint készített, adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg vagy az éves beszámolóját a Számviteli törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint összeállító hitelintézetnél az IFRS-ek szerint meghatározott módosított mérlegfőösszeg. 

Hitelintézetnél a különadó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,20 százalék. 

Extraprofitadó

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. szerint a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a 2022. és 2023. adóévre vonatkozóan egy extraprofit adó önadózás útján történő megállapítására, bevallására, megfizetésére kötelezettek. A pénzügyi szektort érintő kötelezettségek kapcsán mind a 197/2022. Korm. rendelet, mind a 257/2022. Korm. rendelet tartalmaz szabályozást. 
Az extraprofitadó alapja Helyi adóról szóló törvény (Htv.)  szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel (ez elsősorban a kamat- és díjeredményt jelenti, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve a beszerzési értékként elszámolt összeget), illetve a Helyi adó törvény 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel. 
A nettó árbevétel fogalmát a Helyi adó tv. a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra speciálisan határozza meg. A Htv. 52. § 22. pont b) alpontja alapján nettó árbevétel a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal és a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével, E beszerzési értékre tekintettel az adóalap nem csökkenthető, továbbá, ha a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár összegét egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolják el, akkor a vásárolt követelés könyv szerinti értékének egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként elszámolt összegével, és növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. 

A Számv. tv. 9/A. § (2) bekezdés szerint éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze
a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,
b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra ugyanakkor speciális szabályok vonatkoznak a nettó árbevétel tekintetében is, esetükben tehát e speciális rendelkezéseket kell figyelembe venni a nettó árbevétel meghatározásakor. Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások esetében nettó árbevétel az IFRS-ek szerint kamatként elszámolt bevétel Htv. szerint korrigált összege. 
Ezen adóalap eltér a hitelintézetek extraprofitadó szerinti adóalaptól, ebből is következik, hogy a két adónem teljesen különálló, nem azonos jellegű adó.

Az extraprofitadó mértéke, bevallása

Az extraprofitadó mértéke ezen adóalapra vetítve 2022-ben 10 százalék, 2023-ban 8 százalék. E rendelkezés alapján tehát az extraprofitadót eltérő mértékkel kell megfizetni a két évben a költségvetés egyensúlyának megőrzése érdekében. Ebből a rendelkezésből az a következtetés is kiolvasható, hogy az adónem átmeneti jellegű, 2 adóévre szól. A rendelkezés alapján a megállapított, fizetendő adó teljes mértékben befizetendő a költségvetésbe, nincs csökkentő tétel vagy kedvezmény annak kapcsán.

Az adót a 2022. adóévre 2022. október 10-éig külön nyomtatványon kell(ett) megállapítani és bevallani (22P91), és az adókötelezettséget 2022. október 10-éig és 2022. december 10-éig két egyenlő részletben megfizetni.

Abban az esetben, ha a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás megszűnik vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerül, a kötelezettségét a teljes évre ebben az esetben is teljesítenie kell a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

A szabályozást a intézményeknek a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévre alkalmazniuk kell.

Az IAS 12 Nyereségadók standard szerint

A kérdés az, hogy az extraprofitadót az IFRS pénzügyi kimutatásban hogyan kell szerepeltetni. 
Az IAS 12.2 szerint jelen standard szempontjából a nyereségadók tartalmaznak minden olyan belföldi és külföldi adókat, amelyeknek alapja az adóköteles nyereség. Az IAS 12.5 szerint a számviteli nyereség az időszakra vonatkozó, az adóráfordítás levonása előtti eredmény. Az adóköteles nyereség (negatív adóalap) az adott időszaki, az adóhatóságok által kialakított szabályoknak megfelelően meghatározott nyereség (veszteség) amellyel kapcsolatban nyereségadó fizetendő (realizálható). 
Az adókat többféleképpen lehet csoportosítani, pl. jövedelem, forgalmi és vagyoni típusú adók.  Nyereségadó különösen a társasági adó.  A magyar adórendszerben jövedelemtől függő adó még az iparűzési adó, valamint az innovációs járulék. 
A nemzetközi számviteli standardok alkalmazását az Értelmezési Állandó Bizottság (SIC) által kiadott értelmezések segítették elő, mely szervezetet 2002-ben felváltotta a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC), mely jogosult az IFRS-ekhez értelmezéseket kidolgozni. 
A fentiek, valamint az IFRIC azon kijelentése alapján dönthető el, hogy a pénzügyi kimutatásokban az extraprofitadót szerepeltetni kell vagy sem jövedelemadóként, nyereségadóként. Az IFRIC szerint az IAS 12 olyan jövedelemadókra vonatkozik, mely adóköteles nyereségen alapulnak, valamint az adóköteles nyereség az inkább azt jelenti, hogy az IAS 12 hatálya alá tartozó adókat nem bruttó, hanem nettó eszközre vetítik ki. 

Tekintve, hogy az extraprofitadó alapja az előző évi nettó árbevétel (melyet a Htv. határoz meg), mely nem tekinthető eredménynek, az IAS 12 szerinti kimutatásokban történő extraprofitadó minősítés, szerepeltetés kérdésében az a következtetés vonható le, hogy az nem minősül nyereségadónak.

Dr. Veress Júlia (2022-11-21)