Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • adójog
  • áfa adózás

Ez a tartalom 176 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az iparűzési adóról praktikusan

2022. 02. 16.

Az iparűzési adóval kapcsolatban nincs túl sok jelentős újdonság 2022-ben, de ettől függetlenül nem árt felfrissíteni tudásunkat. Különösen, ha praktikus tanácsokról van szó.

Ami a jogszabályi hátteret illeti: a  mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó maximum 1%-os iparűzési adó mérték a 2021-2022. évek viszonylatában beépült a helyi adó törvény 51/L–51/P. §-ba. 
Ki minősül mikro-, kis- és középvállalkozásnak? Akinek az árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.  

A törvény egyébként pontosan így fogalmaz:
„(1) A 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke – az 51/N. §-ra figyelemmel – 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés – ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak – alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.”

Ehhez kapcsolódóan érdemes még tudni, hogy katásoknál ebben az évben is automatikusan fogják előírni a csökkentett összeget, ugyanúgy, mint azoknál is, akik tavaly beadták a 21NYHIPA jelű nyilatkozatot. 

A 22NYHIPA nyomtatványon 2022. február 25-éig már csak azoknak kell nyilatkozni a 2022-es évre előírt előlegek csökkentéséről, akik tavaly nem nyilatkoztak a felezésről, vagy azóta keletkezett új székhelyük/telephelyük, illetve ha a NAV törzsadatában bizonyos helyek nem voltak Htv. szerinti telephelyként bejegyezve, és ezt előbb korrigálják.

Fontos tudnivaló még, hogy ezt a kedvezményt de minimis támogatásként kell kezelni, amikről nyilvántartást kell vezetni, illetve a társasági adó és személyi jövedelemadó rendszerében adózók számára ezt az éves bevallásban is jelezni kell.

Még egy praktikus kitöltési tanács a 21HIPA bevalláshoz

Nehogy elfelejtsd ikszelni a Főlap 10. pontot, ha mikro-, kis és középvállalkozásról van szó, hisz csak ők érvényesíthetik az 1%-os IPA-t! Valamint a 03-01-es lap 16.2.-es pontjába kell írni a csökkentett IPA-kötelezettséget, mert egyébként a szokásos kitöltéssel kiszámolja a nyomtatvány az adott településre jutó adót, és ezzel a plusz sorral integrálták bele az 1%-os kötelezettség kimutatását.

Az adóalap meghatározása

Van egy főszabályunk, ami a nagyobb és kisebb vállalkozásokra is ugyanígy vonatkozik, mégpedig az, hogy az árbevételből csak az anyagjellegű költségeket vonhatjuk le.

Adóalap = Árbevétel – Anyag költség – Eladott áruk beszerzési értéke – Alvállalkozók – Közvetített szolgáltatások – Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége

Ezt az adóalapot kell megszorozni székhelyünk/telephelyünkön érvényben lévő iparűzési adó mértékével, ami ugyebár max. 2% (jelenleg max. 1%) lehet, de mivel az önkormányzatok szabad kezet kapnak a meghatározásában, ezért mindig meg kell nézni az aktuális település helyi adós rendeletét, mert lehet ettől kedvezőbb is a mértéke, vagy akár iparűzési adó mentes települések is léteznek. Érdemes még azt is megnézni a rendeletben, hogy esetleg a mi önkormányzatunk vezetetett-e be adómentességi határt, vagy nem élt ezzel a lehetőségével. Ugyanis önkormányzati rendelet alapján mentes lehet a 2,5 millió forintos adóalapot el nem érő vállalkozás, illetve ha a háziorvos, védőnő vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

A gyakorlatban milyen költségeket tudunk elszámolni az iparűzési adó alapjának legális csökkentéseként? Ha pl. gyártással foglalkozunk, akkor ide tartozik az alapanyag, amiből elkészül a termék, vagy a csomagolóanyag, de a szerszámaink is, feltéve hogy nem minősülnek tárgyi eszköznek (azok ugyanis nem vonhatóak le az IPA-nál). Ha valamilyen szolgáltatást nyújtunk, akkor eléggé behatárolt, hogy mi is az amit anyag költségként tudunk kimutatni, nagyjából csak a tisztítószerek és irodaszerek. Ha kereskedők vagyunk, akkor a jó hír, hogy az áru amit beszereztünk és ugyanolyan formában továbbértékesítünk, az eladott árunak minősül és levonható az IPA számításnál a bevételünkből. Ugyanez a felállás akkor is, ha kiszervezzük a munkát, tehát mi a vevő felé az adott dolgot csak továbbszámlázzuk az árrésünkkel növelten. Ezek tipikusan az alvállalkozói teljesítések és közvetített szolgáltatások.

A főszabályon túl viszont vannak speciális, azaz egyszerűsített módszerek is az iparűzési adó alapjának meghatározásához. 

1. A 8 millió Ft alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások dönthetnek úgy, hogy a 80%-os szabályt választják. Ennek lényege az alábbi:
Adóalap = Árbevétel × 80%
Ez tipikusan a szellemi tevékenységet folytató pici vállalkozásoknak jó, akinek az anyagjellegű költsége a bevételük 20%-át sem éri el. A jó hír, hogy a főszabály és ezen módszer közül elég év végén a bevallás készítésekor választanunk.

2. A katások alkalmazhatják az úgynevezett tételes IPA-t, amit az összes többi módszerrel ellentétben sajnos előrefelé (induláskor 45 napon belül vagy minden év elején február 15-ig) lehet választani:
Adóalap = önkormányzatonként 2.500.000 Ft
Ennek a 2%-a = 50.000 Ft/év (2022-ben: 25.000 Ft/év, illetve kisebb adómértéket alkalmazó önkormányzatok esetén kevesebb)
Ezt én tipikusan csak annak a katásnak szoktam ajánlani, aki biztosan tudja, hogy 3.125.000 Ft felett lesz az árbevétele, és nem nagyon lesz anyagjellegű költsége. Tehát mindenképpen számolni kell, mielőtt valaki ezt a módszert választaná. Tudom, hogy ez induló vállalkozók esetén nagyon nehéz, de az első év után már sokkal könnyebb, amikor egzakt számaink vannak.

3. A kivásoknak is van egy saját módszerük, mégpedig:
Adóalap = KIVA alap × 120%
Mivel a KIVA alap teljes mértékben eltér az árbevételtől, ezért általánosságban kijelenthetjük, hogy a kivások számára, ez szokott a nyerő módszer lenni, amivel a főszabályhoz képest rengeteg iparűzési adót meg tudnak spórolni.

4. Végül pedig az átalányadózók speciális adóalap meghatározási módszeréről se feledkezzünk meg:
Adóalap = átalányban megállapított jövedelem × 120%
Mivel az átalányadózók általában szellemi tevékenységűek, ezért kimondhatjuk, hogy a főszabállyal szemben ezzel biztosan jobban járnak, de még a 80%-os szabálynál is kedvezőbb ez az elszámolási mód esetükben. Illetve az is igaz, hogy számukra annál kedvezőbb az IPA, minél kedvezőbb költséghányadba (40%-80%-90%) tud valaki beesni a tevékenysége alapján.

Fülöp Olga (2022-02-16)