Ez a tartalom 1660 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 162. §-ának rendelkezése alapján 60 napon belül követelheti vissza. Ezen határidőn belül történő igényérvényesítés esetén a munkáltatónak kizárólag azt kell igazolnia, bizonyítania, hogy a munkabér kifizetése jogalap nélkül történt.
Ilyen jellemző eset lehet például, amikor a munkáltató kétszer utalja ki a munkabért, vagy hibásan kerül megállapításra a teljesítménybér. Előfordulhat az is, hogy a munkavállalót nem illeti meg munkabér (például azért, mert fizetés nélküli szabadságon van), de ettől függetlenül részére – tévedésből – megtörténik a munkabér elszámolása és kifizetése.
A munkáltatónak 60 napon túl is van lehetősége a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, de kizárólag abban az esetben, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ilyen esetben a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a munkavállalónak fel kellett ismernie a jogalap nélkül történő kifizetést, illetve azt a munkavállaló maga idézte elő.
A gyakorlatban nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy mit jelent a kifizetés alaptalanságának felismerése. A bírósági gyakorlat szerint a kifizetés alaptalanságának felismerésével kapcsolatos döntés a munkavállaló jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg.
Meghatározó szempont lehet, hogy olyan jelentős volt-e a különbség a szokásosan és a jogalap nélkül kifizetett munkabér között, hogy a munkavállalónak azt fel kellett ismernie. Ugyanakkor annak is jelentősége van, hogy a munkáltató eleget tesz-e annak a kötelezettségének, hogy a kifizetett munkabérről részletes írásbeli elszámolást ad. Ennek hiányában ugyanis a munkavállaló a kiszámítás helyességét ellenőrizni nem tudja, különösen olyan esetben, ha a munkáltató több jogcímen járó juttatást egy összegben utal át a munkavállaló részére.
Amennyiben a munkáltató megítélése szerint a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga a munkavállaló idézte elő (pl. téves teljesítményadatok megadásával, fiktív túlórák rögzítésével), akkor a jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános igényérvényesítési határidőn, azaz három éven belül lehet visszakövetelni.
Ha tehát a munkavállaló a kifizetés alaptalanságát nem ismerhette fel, és nem is ő idézte elő, akkor csupán a rövidebb, 60 napos határidőn belül van lehetőség a jogalap nélkül történő kifizetés visszakövetelésére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató a 60 napos határidőn belül nem veszi észre a jogalap nélkül történő kifizetést, illetve nem intézkedik a visszakövetelés iránt, akkor később már semmit sem tehet, a munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alól.
E rendelkezés kapcsán állapította meg az 5/2013. számú munkaügyi elvi határozat, hogy amennyiben a munkavállalónak a jogalap nélkül kifizetett munkabér tekintetében a kifizetés alaptalanságát bizonyítottan fel kellett ismernie, a munkáltató a munkabér teljes összegét 60 napon túl – elévülési időben – visszakövetelheti, amit nem érint a munkáltatónak a kifizetést illetően nem kellően körültekintő eljárása.
A visszakövetelésre nyitva álló határidőt a munkabér kifizetésének időpontjától kell számítani. A munkáltatónak ezen határidőn belül kell intézkednie az igényérvényesítés tekintetében vagy fizetési felszólítás útján vagy bíróság előtti eljárásban.
A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetésére irányuló igényét – főszabály szerint – bíróság előtt érvényesítheti. Amennyiben a visszakövetelt, jogalap nélkül kifizetett munkabér összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét (2019-ben a 447 ezer forintot), akkor a munkáltató visszafizetésre irányuló igénye fizetési felszólítás útján is érvényesíthető.
A fizetési felszólítást írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a visszakövetelt összeget, a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetés határidejét, valamint a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást.
Amennyiben ugyanis a munkavállaló a fizetési felszólításban foglaltakat vitatja, akkor a munkáltatói jognyilatkozat (fizetési felszólítás) közlésétől számított 30 napon belül keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a fizetési felszólítás teljesítésére halasztó hatálya van.
Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólítást nem vitatja, akkor azt a bíróság – a munkáltató kérésére – végrehajtási záradékkal látja el. A végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás végrehajtható okiratnak minősül, amely alapján a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja az Mt-nek és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a munkabérből történő levonás szabályainak megfelelően.
Érdemes megemlíteni, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből – főszabály szerint – legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A főszabálytól eltérően a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér a munkavállalói munkabér legfeljebb 50 százalékáig vonható le.
A jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetésére irányuló munkáltatói igény fizetési felszólítás útján történő érvényesítése csupán lehetőség a munkáltató számára. A munkáltató nem köteles ezzel a lehetőséggel élni, a visszafizetésre irányuló igényét közvetlenül keresettel is érvényesítheti, különösen olyan esetben, amikor a körülmények alapján látható, hogy a munkavállaló a visszafizetési kötelezettségét vitatja.
Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a munkáltató nem jogosult arra, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállaló munkabéréből levonja. A munkabérből történő levonásra kizárólag végrehajtható okirat alapján van lehetőség, illetve előfordulhat, hogy a fizetési felszólítás alapján a munkavállaló hozzájárulását adja vagy felhatalmazza a munkáltatót a levonásra. Ez utóbbi esetben a levonás kizárólag a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.
Az Mt. a visszakövetelésre nyitva álló 60 napos határidőt a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetére állapítja meg. Kérdésként merülhet fel, hogy mi minősül munkabérnek? Az Mt. szerint munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Ennek megfelelően 60 napon belül követelhető vissza a munkabér, valamint a különböző bérpótlékok, bérkiegészítések, juttatások. A gyakorlat szerint viszont nem tartozik a munkabér körébe a munkavállalónak fizetett költségtérítés, tekintettel arra, hogy az nem a munkavégzés ellentételezése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne lehetősége a munkáltatónak a jogalap nélkül kifizetett költségtérítés visszakövetelésére. Csupán annyi az eltérés, hogy nem 60 napon belül, hanem az általános igényérvényesítési határidőn, azaz három éven belül lehet visszakövetelni.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a visszafizetésre köteles munkavállaló a nettó összeget tartozik visszafizetni, ha az adót a saját nyilatkozata alapján a munkáltató állapította meg, mert ilyen esetben a levont adót a munkáltató igényelheti vissza. Ha viszont az adó megállapításáról a munkavállaló intézkedett, akkor a visszatérítésben történő marasztalás bruttó összegben történik, mert az adót a munkavállaló igényelheti vissza.
Az Mt. szerint a kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja. Ennek megfelelően a kollektív szerződésben például kiköthető, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabérrel kapcsolatos igényét a munkáltató – összeghatártól függetlenül – fizetési felszólítással érvényesítheti.
A jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése a munkáltató számára biztosított jogosultság, amelynek érvényesítése az Mt. szabályai szerint a munkáltató részéről történő aktív tevékenységet jelent. Ettől függetlenül figyelemmel kell lenni az Mt. általános magatartási szabályára, mely szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Ennek megfelelően, ha a munkavállaló észleli és felismeri, hogy részére jogalap nélkül munkabér kifizetés történt, akkor célszerű – az általános magatartási szabálynak, elvárásnak megfelelően – a visszafizetési kötelezettségnek önként, a munkáltató részéről történő felszólítás nélkül eleget tenni.
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adótanácsadó
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
