Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Ez a tartalom 93 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén

2022. 05. 10.

A keresőképtelenség elbírálásánál az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. Előfordulhat, hogy egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a biztosított az egyik munkakörében keresőképtelen, míg a másik munkakörében munkavégzésre alkalmas, és kezelőorvosa a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást csak az egyik munkakörére állítja ki.

A keresőképtelenségről kiállításra kerülő orvosi igazoláson az állományban tartó kezelőorvos a munkakört is megjelöli. 

Például valaki az egyik munkáltatónál elektronikus adatrögzítői munkakörben dolgozik. Van egy mási munkahelye is, call center (telefonos ügyfélszolgáltatás) tevékenységet lát el. A biztosított kezelőorvos laryngitis-t (hangszálgyulladás) állapított meg a betegnél és ezt kezeli. Az utóbbi esetben az orvos a beteget keresőképtelen állományba veszi és e betegségről táppénzre jogosító igazolást ad ki. Az adatrögzítői munkakört az orvos szerint a biztosított el tudja látni, erre nézve nem állít ki keresőképtelenségi igazolást, ebben a munkakörben tehát táppénz nem jár.

Megjegyezzük még, hogy a keresőképtelenség 

  • a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható, valamint 
  • orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget,
  • kivételesen indokolt esetben, orvosszakértői szerv által, a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolható.

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolásával kapcsolatban gyorsan megjegyezzük azt is, hogy amennyiben valaki ellátta a munkáját, lehet ugyan orvosilag keresőképtelen, de jogilag nem. A táppénz a kieső kereset pótlását szolgálja, akit keresetveszteség nem ért, annak táppénz nem jár. Amennyiben valaki a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után nem jár táppénz.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén nem csak a keresőképtelenséget, hanem a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetve összegét is külön-külön kell megállapítani mindegyik jogviszonyban. 

Ezt a szabályt arra az esetre is alkalmazni kell, ha netán a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át jár. A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincsen.

Dr. Futó Gábor (2022-05-10)