Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB ellátások
  • járulékok
  • TB jogviszonyok

Ez a tartalom 64 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Szülők keresőtevékenysége vállalkozóként gyes és gyed alatt

2022. 06. 08.

A kisgyermekes szülők egy része a gyermek születését követően több évig otthon marad a gyermeknevelés feladataival, másik részük egy idő elteltével visszamegy dolgozni. Azokra a kisgyermekes szülőkre, akik gyermekgondozási díjat (gyed), illetve gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) igényelnek, és ezen ellátások folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak vállalkozóként sajátos szabályok vonatkoznak.

A kisgyermekes szülő dolgozhat vállalkozóként is a gyermeke kapcsán folyósított ellátás alatt. A keresőtevékenység korlátozása és a vállalkozó, valamint a vállalkozás által fizetendő közterhek kapcsán más szabályt kell alkalmazni akkor, ha a vállalkozásra a gyed folyósítása alatt vagy a gyes alatt kerül sor.

A gyermekgondozási díj (gyed) folyósítása mellett folytatott vállalkozói tevékenység

A gyed-ben részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozóként. 
A keresőtevékenység korlátozása annyiban érvényesül, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet hallgatói (diplomás), illetve nevelőszülői gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni. Egyéb korlát nem érvényesül, azaz minden idő-, és jövedelemkorlát nélkül lehet a gyed folyósítása alatt a kisgyermekes szülőnek dolgozni.
A Tbj. 39.-40. §-ai alapján a biztosított társas-, és egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem – pl: társas vállalkozás esetén a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem – alapulvételével fizeti meg.  Azaz a gyed folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alap után a járulékot. Igaz ez a szociális hozzájárulási adóra is. A vállalkozásnak a szociális hozzájárulási adóalapot képező jövedelem után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, azaz a gyed folyósítása alatt a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az ún. minimális alap után a szociális hozzájárulási adót.


Megjegyzés: A fentiek szerint kell eljárni akkor is, ha a vállalkozó gyermekeire tekintettel egyidejűleg gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban is részesül.

Egyéni és társas vállalkozás folytatása gyes folyósítása alatt

A gyermekgondozást segítő ellátást is szabályozza a Cst., amely a következő tevékenységeket nevesíti keresőtevékenységnek: munkaviszonyban, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység. 
Azaz az egyéni vállalkozás, a társas vállalkozás a fenti törvény alapján nem minősül keresőtevékenységnek. 

Erre tekintettel a gyes teljes időtartama alatt a kisgyermekes szülő egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozóként – személyes közreműködést igénylő – tevékenységét úgy folytathatja, hogy ez esetben semmilyen idő-, és jövedelemkorlát nem érvényesül. Azaz ez esetben már a gyes alatti munkaviszonynál ismertetett korlát sem érvényesül, ahol csak a gyermek féléves korától lehet keresőtevékenységet folytatni.

A gyes folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó kisgyermekes szülő az ún. minimális alapok szerint köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a gyes folyósításának tartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Míg a gyes folyósítása mellett a vállalkozás is az ún. minimális alapok után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. Azaz a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó-előlegen túl a vállalkozó és a vállalkozás köteles a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint megfizetni:  
- 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér (azaz bruttó 200 000 forint), míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél garantált bérminimum (azaz bruttó 260 000 forint), 
- a vállalkozásnak a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka (azaz bruttó 225 000 forint) után, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka (azaz bruttó 292 500 forint) után meg kell fizetni. 
Megjegyzés: Ha azonban a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja – például az egyéni vállalkozó kivétje havi 300 000 forint – akkor ez a jövedelem/kivét lesz a fenti tb közterhek alapja.

Végezetül meg kell említeni, hogy a járulék és szociális hozzájárulási adó fenti minimális alsó határát többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyes-ben részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozó például

  • táppénzben, baleseti táppénzben részesül, 
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,
  • egyéni vállalkozó esetén, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha a fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a tb közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy naptári napra a járulék, illetve szociális hozzájárulási adó alapjának harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Dr. Radics Zsuzsanna (2022-06-08)