Szakterületek:

  • belföldi és nemzetközi adóügyek
  • EKÁER és termékdíj
  • könyvelés a gyakorlatban

Ez a tartalom 59 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kintlévőség kivezetése

2022. 06. 13.

Egy magyarországi cég (kft.) 3 évvel ezelőtt euróban adott kölcsönt a külföldi anyavállalatnak, amely az írásos megállapodás ellenére nem törlesztett. A cég többször is írásban felszólította az anyacéget a fizetésre, melyben a felgyűlt, esedékes (elhatárolt) kamatról is tájékoztatta. Hogyan tudja a kft. a követelését kivezetni a könyvelésből, úgy, hogy a legkevesebb adót kelljen fizetnie? Milyen további lépéseket kell megtennie?

A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknak az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseiket – minden üzleti év zárásakor – minősíteniük kell. Azt, hogy egy követelés pénzügyi megtérülése mennyire biztos, illetve bizonytalan, azt nem a követelés, hanem a vevő, az adós minősítése alapján kell megítélni. A minősítési alapelvekről, módszerekről, eljárásokról a számviteli politikában kell rendelkezni.

Ha a mérlegkészítés időpontjában ismert információk alapján az állapítható meg, hogy a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összege tartós és jelentős összegű, akkor a követelésre értékvesztést kell elszámolni.

A Tao törvény főszabálya szerint az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt.
Ha a nyilvántartott lejárt követelések pénzügyi teljesülésére a gazdálkodó erőfeszítése ellenére sincs valós esély, akkor azok – a jogszabályi feltételek teljesülése estén – behajthatatlan követelésnek minősülnek.

Behajthatatlan követelés az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető);
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel;
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A Tao törvény alkalmazásában behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

A Tao törvény tehát nem ír elő a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatosan növelő korrekciós tételt, azonban az olyan követelések nyilvántartásból történő kivezetéséhez, amelyekre részben vagy egészben értékvesztést számoltak el, a társaságiadó-alap megállapításakor egy kapcsolódó adóalap-módosító tételt kell alkalmazni.

Azaz a román bíróságon indítani kell egy nemzetközi végrehajtást és utána le kell írni a követelést behajthatatlan követelésnek.

Kovács-Kneitner Lea (2022-06-13)