Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • logisztika
  • polgári jog

Ez a tartalom 49 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A kiskereskedelmi adót is érintik az extraprofit adók

2022. 06. 23.

Az extraprofit adókkal összefüggő, július 1-én hatályba lépő változások kapcsán a kiskereskedelemben működő vállalkozások, pontosabban a kiskereskedelmi adó fizetésére kötelezett vállalkozások is érintve lesznek. A módosításokkal az adó alanyainak köre nem bővül, emelkednek viszont az eddig fizetésre kötelezettek adóterhei.

A fogyasztási-forgalmi adókon belüli kiskereskedelmi adó részletszabályait a 2020. évi XLV. törvény határozza meg. Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését. 

Az adó alanya

Az adó alanya az üzletszerűen kiskereskedelmi tevékenységet végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet. A törvény pontos iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő kiskereskedelmi tevékenységnek.  Mindezekhez TEÁOR’08 tevékenység meghatározásokat veszi alapul. A TEÁOR-kódok az adóköteles tevékenységek azonosítását segítik. Az adókötelezettség megállapításánál a ténylegesen végzett tevékenységnek van jelentősége.  Attól függetlenül, hogy a személy vagy szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységei között szerepel-e, illetve, hogy az adott tevékenység főtevékenység-e, alanya lehet a kiskereskedelmi adónak. Amennyiben az adózó ténylegesen olyan tevékenységet végez, amely tartalma megfelel a kiskereskedelmi tevékenységnek, abban az esetben adóalany.

Nem kiskereskedelmi tevékenység az értékesítés, ha

  • a gyártó nagykereskedőnek, viszonteladónak, 
  • a nagykereskedő viszonteladónak, kiskereskedőnek 

értékesít, feltéve, hogy az nem bárki által hozzáférhető értékesítési csatornán (hálózaton) keresztül történik. Amennyiben az adott értékesítési csatorna elérhető magánszemély vevőknek is, akkor a tényleges vevők személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel adóalapot képez. Ilyenkor tehát nincs jelentősége annak, hogy adott esetben egy gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság vagy magánszemély a vásárló.

Adóalap

Az adó alapját a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel adja. Mindezek alapján nettó árbevételnek tekintjük a számviteli törvény szerinti árbevételt, a kisadózó vállalkozás bevételét, a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozó általános forgalmi adó nélküli számított bevételét stb. Mindezekhez hozzá kell adni a szállító által az adóalanynak adott árengedményt, a szállítónak az adóalany által a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben nyújtott szolgáltatásból származó bevételét, például a marketingdíjat. Amennyiben az adó alapja nem forintban kifejezett összeg, úgy azt a Magyar Nemzeti Bank adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. 

Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy a kapcsolódó tevékenységből származó árbevételeket össze kell adni, majd a megfelelő adómértékkel kiszámított adó összegét árbevétel arányosan meg kell osztani. (Az adóelőleget is így kell megállapítani).

Az összeszámítási szabályt csak azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek:

  • kapcsolt vállalkozási viszonya 2020. április 14-ét követő szétválással, kiválással jött létre vagy, 
  • ha a kiskereskedelmi tevékenységet végző jogalany az azt lehetővé tevő eszközeit 2020. április 14-e után más kapcsolt vállalkozásnak, gazdálkodó szervezetnek adta át vagy adta használatba. 

Ha az adózó bizonyítani tudja, hogy ezeket az ügyleteket nem kiskereskedelmi adó megkerülése, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre, akkor mentesülhet az adóalap-összeszámítási kötelezettség alól. Fontos az is, hogy abban az esetben, ha az összeszámítandó adóalap meghaladja az 500 millió forintot, azoknak az adózóknak is adókötelezettsége lesz, amelyeknek külön-külön 500 millió forint alatti a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétele.

Adómegállapítás, bevallás, megfizetés

A kiskereskedelmi adót minden esetben önadózással kell teljesíteni, ami azt jelenti, hogy az adóalany kötelezettsége az adó megállapítása, bevallása és megfizetése. Az adóalanynak adóelőleg megállapítási, bevallási és két egyenlő részletben történő megfizetési kötelezettsége van. Az éves adót az adózó május 31-ig vallja be a KISKER nyomtatványon. Abban az esetben, ha az adózó a megelőző év teljes 12 hónapjában folytatta tevékenységét, úgy ugyaneddig az időpontig terheli az adóelőleg megállapításának kötelezettsége is. Ha az előző adóévben a kiskereskedelmi adóalap nem haladta meg az 500 millió forintot, de az aktuális adóévben várhatóan meghaladja, akkor az adózónak kizárólag adóelőleg-bevallást kell benyújtania. Abban az esetben, amennyiben a jogelőd nélküli kezdő adóalany vagy átalakulással létrejött adóalany, úgy tevékenységének megkezdését követő 15 napon belül kell adóelőleget bevallania. 

Az adóelőleg összegét, amennyiben a megelőző adóévben teljes 12 hónapnyi működési múlttal rendelkezik, úgy a nettó árbevétel alapján számított összegből kell megállapítani. Abban az esetben, amikor nincs meg az előzőkben említett működési múlt, úgy a tevékenység nettó árbevételét kell 12 hónapra átszámítani, és ez alapján megállapítani az adóelőleget. Kezdő adóalany esetében az adóévre várható összeget kell alapul venni, míg átalakulással létrejött adóalany estében a jogelőd tevékenységét, és arányosítani annak alapján, hogy az átalakulással létrejött adóalany milyen mértékben részesül a jogelőd vagyonából.

Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megfizeti. 

Amennyiben az adózó már folytatott kiskereskedelmi tevékenységet, úgy július 20. és október 20. napjáig. A kezdő vagy átalakulással létrejött adóalanyok esetében bejelentkezéssel egyidejűleg, valamint december 31. napjáig kell a befizetéseket teljesíteni. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján. Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

A kiskereskedelmi adó mértéke

Az adó mértéke sávosan került megállapításra. Az extraprofit adók bevezetése nem változtatott az eredeti sávokon, valamint azon sem, hogy azoknak akiknek eddig nem kellett fizetniük, számukra ez a különadók után sem változik. Emelkednek viszont az eddig fizetésre kötelezettek adóterhei, valamint pótadó fizetési kötelezettség került meghatározásra. 

Pótadó

A pótadót a vállalkozásoknak 2022. november 30. napjáig kell megfizetniük. 

Mindezek értelmében 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania, megfizetnie és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallania.
Az az adóalany, amelynek nincs az elmúlt évben kezdődő adóéve, nekik a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve – több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve – adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és  az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani.
Ahogy láthatjuk, azokban az esetekben amikor 2021. évben, vagy akinek a 2022. évet kell alapul venni, abban az esetben a 2022. évben több adott évben kezdődő adóéve is van, abban az esetben mindig az utolsó adóév eredményeit kell alapul venni.

Éves adó mértéke

A rendelkezések értelmében a 2023-ben kezdődő adóévben a következő adómértéket kell alkalmazni az adómegállapítás során: 

  • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 % (a korábbi rendelkezésekkel megegyezően),
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 % (a korábbi 0,1 % helyett),
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 % ( a korábbi 0,4 % helyett),
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék ( a korábbi 2,7 % helyett).

Látható, hogy a legnagyobb terhet a legmagasabb árbevételű vállalkozások viselik. Előzők alapján az idei évre vonatkozóan a vállalkozások számára a pótadó megfizetése, míg jövőre az emelt adómértékek jelentenek majd plusz terhet. A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a már nem lesz alkalmazható, az adóelőleget kizárólag a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletben az extraprofit adókról meghatározottak szerint kell majd megállapítani.

Kovács Nikoletta (2022-06-23)