Kiva alá tartozó társas vállalkozó közterhei

Köztudott, hogy a kisvállalati adó, általános szóhasználatban: kiva, azért számít kedvező és népszerű adófajtának, mert kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. Jellegéből fakadóan a kivát leginkább azoknak a vállalkozásoknak érdemes választaniuk, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve ahol a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

A kiva mértéke 2022. január 1-től 10 százalék. 

Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel.

A kiva alapja – főszabály szerint – nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimumadó-alap).

A kérdés már csak az, hogy a kiva hatálya alá tartozó társas vállalkozó esetében mi minősül személyi jellegű kifizetésnek (Megjegyzendő: természetesen a kivás vállalkozás tagja is dolgozhat munkavi-szonyban vagy megbízási jogviszonyban a saját cégében, amely esetben az általános szabályokat kell alkalmazni!).

Személyi jellegű kifizetésnek az a személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint az adóévben járulékalapot képez. 

A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha nem keletkezik legalább ekkora összegű járulékalapot képező jövedelme. 

Nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletke-zik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége, ha a vállalkozónak a Tbj. szerint nem kell megfizetnie a minimális járulékokat. 

A kiva alkalmazása során tagnak a Tbj. szerinti társas vállalkozó minősül. A kiegészítő tevékenységű (azaz nyugdíjas) személy jövedelmét természetesen a kiva alkalmazásában sem kell figyelembe venni személyi jellegű kifizetésként.

A KIVA egyik célja a szociális hozzájárulási adó kiváltása, amit az is mutat, hogy a szociális hozzájárulási adó tekintetében igénybe vehető kedvezmények – szakképzettséget nem igénylő munkavál-lalók, munkaerőpiacra lépők stb. után érvényesíthető adókedvezmények – a KIVA alapját is csökkentik. Ez technikailag úgy valósul meg, hogy a KIVA alapjának meghatározása során nem minősül személyi jellegű ráfordításnak a kedvezményezett foglalkoztatottak után a szocho alapját csökkentő kedvezmények éves összege. 

Például: Ha egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat és a Szocho tv. 13. §-a alapján jogosult a kedvezményre, akkor az adott foglalkoztatottra (ennél a kedvezménynél ide értve a társas vállalkozót is!) tekintettel elszámolt személyi jellegű ráfordítást csökkentheti a megállapított adóalappal, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének összegével. Ebben az esetben a Szocho tv. 1. § (4)-(5) bekezdése szerinti jövedelmeket éppúgy nem lehet figyelembe ven-ni, mint a szocho-kedvezmények elszámolásokor.

A kiva a jövedelem-kifizetésekkel összefüggésben kizárólag a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki. 

A személyi jövedelemadó előleget, illetve a társadalombiztosítási járulékot természetesen ebben az esetben is az általános szabályok alapján kell elszámolni és megfizetni. 

Cég összes költsége társas vállalkozó havi 260 000 forint összegű tagi jövedelme esetén
Megnevezés	TAO hatálya alá tartozó cég	kiva hatálya alá tartozó cég
BRUTTÓ Díj	260 000 Ft	260 000 Ft
TB Járulék 18,5%	48 100 Ft	48 100 Ft
SZJA 15%	39 000 Ft	39 000 Ft
Cég által fizetendő szoc.hó 13 %	33 800 Ft	nincs
Cég által fizetendő kiva 10%	nincs	26 000 Ft
ÖSSZES LEVONÁS TB Járulék+SZJA (bruttó jövedelemből	87 100 Ft	87 100 Ft
CÉG ÁLTAL FIZETENDŐ KÖZTERHEK	33 800 Ft	26 000 Ft
NETTÓ JÖVEDELEM	172 900 Ft	172 900 Ft
CÉG ÖSSZES KÖLTSÉGE	293 800 Ft	286 000 Ft

Szeretne még többet megtudni a társas vállalkozások tagjainak, ügyvezetőinek biztosításával és közterheivel kapcsolatban? A jogszabályok ugyan évek óta nem változtak jelentősen ezen a téren, a gyakorlatban történő alkalmazás azonban továbbra sem minden esetben egyszerű

„Optimális jövedelem kifizetés jogszerűen” című különszámunk egy helyen, összefoglalva ad választ minden olyan kérdésre, amely egy társas vállalkozás tulajdonosának, ügyvezetőjének biztosí-tási kötelezettségével, illetve jövedelem kifizetésével kapcsolatban előbb-utóbb felmerül és problé-mákat okozhat.  

Miről olvashat még kiadványunkban? 

• Társas vállalkozások tagjainak személyes közreműködése;
• Közreműködés társas vállalkozóként;
• Főfoglalkozású társas vállalkozó;
• Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó;
• Többes jogviszonyú társas vállalkozó;    
• Közreműködés munkaviszonyban;    
• Közreműködés megbízási jogviszonyban;    
• Ügyvezetőkre vonatkozó speciális jogszabályi rendelkezések;
• Külföldi ügyvezetők;
• EGT állampolgár ügyvezetők.

Gyakorlatközpontú összefoglaló kiadványunk kérdés-válasz gyűjteménnyel, esettanulmányokkal és példákkal teszi még átláthatóbbá és életszerűbbé a társadalombiztosítási és jövedelemfizetési kérdéseket.