Ez a tartalom 555 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Őstermelők családi gazdaságával kapcsolatos áfa kérdések

A mezőgazdasági tevékenységet végző személyek gazdálkodásával összefüggésben az Áfa törvény semlegesen szabályoz, vagyis a gazdálkodás formájától függetlenül azonosak a szabályok és az esetleges kivételek. Az egyik új gazdálkodási formáció megítélése mégis problémás a forgalmi adózás terén. Az őstermelők családi gazdasága (ÖCSG) egy olyan szervezet, amelyet nem tud az áfatörvény kezelni annak okán, hogy maga a szervezeti forma nem jogképes, így az őstermelők családi gazdasága nem lehet áfa adóalany.

Jelenleg végezhető mezőgazdasági tevékenység őstermelőként, egyéni vállalkozóként, őstermelők családi gazdaságának keretében, családi mezőgazdasági társaság, vagy egyéb gazdasági társaság keretében. Az egyéni vállalkozók az őstermelők, az gazdasági társaságok, legyenek azok akár családi mezőgazdasági társaságok ugyanolyan módon határozzák meg az áfa kötelezettségüket, ahogyan ahhoz korábban hozzászoktak.

Az Áfa alanyiság

Az egyik új gazdálkodási formáció megítélése problémás a forgalmi adózás terén. Az őstermelők családi gazdasága egy olyan szervezet, amelyet az áfatörvény kezelni nem tud annak okán, hogy maga a szervezeti forma nem jogképes, így az őstermelők családi gazdasága nem lehet áfa adóalany, ami a 2020. évi CXXIII. tv. 6. § (1) bekezdéséből következik. 

Az őstermelők családi gazdasága gyakorlatilag egy polgárjogi társaság.

Áfa alanynak az a jogképes személy vagy szervezet minősül, aki gazdasági tevékenységet folytat tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére (Áfa tv. 5. § (1) bek.).
Mivel az őstermelők családi gazdasága nem lehet adóalany, így annak jogképes magánszemély tagjai válnak adóalannyá akkor, ha gazdasági tevékenységet végeznek.
Vagyis, ha valamelyik tag saját nevében ellenérték fejében terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt akkor az a tag adóalannyá válik. Következik ebből, hogy ha nem minden tag értékesít terméket vagy nyújt szolgáltatást saját nevében, úgy az a tag, aki nem végez gazdasági tevékenységet nem fog adóalanynak minősülni.
Vagyis lehetséges, hogy az őstermelők családi gazdaságának lesznek áfa adóalany és nem adóalany tagjai is, és csak azok lesznek áfa alanyok, akik értékesítési tevékenységet is folytatnak.
Előfordulhat olyan is, hogy a tagok kijelölnek egy személyt a gazdaságban és csak ő értékesít, vagyis csak egy személy válik áfa adóalannyá a gazdaságból, így a következőkben taglalt azonos adózási mód problémaköre nem kerül előtérbe.
Az őstermelők családi gazdaságának létrehozatalakor elsődleges tisztázandó kérdés, hogy kinek legyen adószáma, ki minősüljön áfa adóalanynak, illetve ki értékesítse a megtermelt javakat.
Én úgy vélem, hogy a családi gazdaság adóalany tagjainak számát érdemes ésszerű korlátok közé szorítani, különös tekintettel az azonos adózási mód feltételre.

Az azonos adózási mód 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény 2021.január 1-jétől hatályos 6. számú melléklet 1. pontja szerint az őstermelők családi gazdasága tagjainak az áfa adózási mód tekintetében is azonos adózási módot kell választaniuk, de nyilván az azonos választás csak azokat köti az áfa adónemben, akik áfa adóalanynak minősülnek. (Ilyen jogintézmény már korábban is volt az Szja tv-ben. 
A 2020. december 31-ig hatályos Szja tv. 78/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy közös őstermelői igazolvány esetében a családtagoknak azonos adózási módot kellett választaniuk az áfa terén is).
Az említett 6. számú melléklet kimondja azt is, hogy az őstermelők családi gazdasága tagjai tekintetében a képviselő jelenti be a tagok nevét és adóazonosító jelét és az alkalmazott adózási módot.

Mit jelent az azonos adózási mód az Áfa törvény alkalmazásában?

Az őstermelők mezőgazdasági tevékenységét két csoportba kell osztani.

Az egyik csoportban azok a tevékenységeket lehet sorolni, amelyek megfelelnek az Áfa tv. 7. számú mellékletében végzett tevékenységnek. A második csoportban olyan egyéb mezőgazdasági tevékenységek említhetőek, amelyek nem kerültek felsorolásra az Áfa tv. említett mellékletében.

Amennyiben a családi gazdaság őstermelő tagjai csak olyan tevékenységet végeznek (számláznak ki), amely tevékenység az Áfa tv. 7. számú mellékletében szerepel úgy elegendő az, hogy mindegyikük alkalmazza a kompfeláras rendszert. Ekkor az egyéb, nem mezőgazdasági tevékenység esetében az alkalmazott áfa szabályoknak nem kell azonosnak lenniük.
Például a családi gazdaság mezőgazdasági tevékenységként csak gabona termesztéssel foglalkozik és minden őstermelő alkalmazza a kompfelárat. Ekkor a kompfelár alkalmazása mellett az őstermelőknek nincs arra nézve kötöttségük, hogy csak alanyi adómentességet vagy csak adókötelezettséget választanak az egyéb tevékenységükre.

Azonban, ha az őstermelők mezőgazdasági gazdaságának tagjai a 7. számú mellékletben felsorolt mezőgazdasági tevékenység mellett egyéb mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, úgy a kompenzációs felár választása mellett, az egyéb tevékenység körében is azonos adózási módot kell alkalmazniuk, vagyis vagy mindenki alanyi adómentességet, vagy mindenki áfa kötelezettséget választ.

Mi történik akkor, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai nem alkalmaznak azonos adózási módot?

Alapvetően az azonos adózási mód alkalmazását nem a családi gazdaságok létrehozataláról szóló jogszabály írja elő, hanem az Szja tv., így azonos adózási mód hiányában nem zárható ki a családi gazdaságból az a személy, akinek eltér az adózási módja a többiekétől.
A probléma az adójogban kezelendő, de egyértelmű minden esetre alkalmazható választ nem lehet kidolgozni.

Bizonyosan jelentős adókockázatot vállal az az őstermelő, akinek az áfa adózási módja eltér a családi gazdaság többi tagjáétól.

Melyik tag értékesíthet a családi gazdaságban?

A családi gazdaságban megtermelt termék vagy nyújtott szolgáltatást úgy kell tekinteni, hogy azt a tagok közösen termelték meg, illetve hozták létre.
Bárki értékesítheti a terméket vagy a szolgáltatást a tagok közül akkor is, ha effektíve nem vett részt a termék előállításában, a szolgáltatás teljesítésében.
Az értékesítő személy akár véletlenszerűen akár tudatosan is meghatározható, mivel mindenki azonos joggal értékesíti a terméket, valamint nyújtja a szolgáltatást.
Akár egyik héten az egyik másik héten a másik tag is értékesítheti ugyanazt a megtermelt értéket. Azonban, ha kijelölnek egyetlen személyt az értékesítésre a tagok, akkor az előző részben említett azonos adózási mód hiánya miatti adókülönbözet megfogalmazása szinte kizárható.
Mivel a produktum létrehozását akkor is közös tevékenységnek kell tekinteni, ha ténylegesen nem is az, így az Áfa tv. 14. §-ban és 11. § (1) bekezdésében említett ingyenes termékátadás vagy szolgáltatás jogszabályi következményei nem alkalmazhatóak a családi gazdaságon beül az adóalany tagok között.
Hangsúlyozandó, hogy célszerű az adószámmal rendelkező, értékesítést végző tagok számát minimumon tartani a családi gazdaságban.

Adólevonási jog

A költségek esetében az adólevonási jog az esetben nyilván nem érvényesíthető, ha a tagok a kompfelár rendszert választják. Azonban, ha a kompfeláras rendszert nem választják a tagok akkor az általános szabályok szerint alakul az adófizetési kötelezettségük és az adólevonási joguk.
Más belföldi áfaalany által áthárított általános forgalmi adó – mint előzetesen felszámított adó – vonatkozásában adólevonási jog tárgyi feltétele az adóalany nevére szóló számla. A szabály alapján a tag csak a saját nevére szóló számlában áthárított általános forgalmi adót állíthatja be levonható adóként a bevallásába, másik tag nevére szóló számla áfa tartalmát nem lehet levonni.
Ha csak az egyik tag értékesíti a produktumot, úgy célszerű minden költségszámlát az ő nevére kérni, függetlenül attól, hogy effektíve melyik tag fizeti ki a számla ellenértékét.
Olyan tag nevére nem szabad költségszámlát kérni, akinek adószáma nincs, mivel nem vesz részt az értékesítésben. Ezáltal nem végez gazdasági tevékenységet, ezáltal nem minősül az Áfa tv. alanyának, s ebből következően adólevonási jogot sem gyakorolhat.