Ez a tartalom 697 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az örökbefogadói díj

Az örökbefogadói díj 2020. január 1. napjától került bevezetésre, mint biztosításhoz kötött egészségbiztosítási pénzellátás. Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától 168 napig jár.

Ki jogosult?

Örökbefogadói díjra az a biztosított jogosult, aki 2. életévét, illetve ikergyermekek esetén a 3. életévüket betöltött gyermeket/gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vesz, feltéve, hogy a gyermek/gyermekek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket/gyermekeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan a háztartásában. A 365 napi biztosítás időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj idejét (ide nem értve a „hallgatói gyermekgondozási díj” idejét), a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot, és a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. 

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától 168 napig jár. Az igényléshez a kérelmezőnek ki kell töltenie egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványt.

Az örökbefogadói díj naptári napi alapját a következők szerint kell megállapítani: 

• a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint 180 naptári napi, illetve 120 naptári napi, ha a jogosult nem rendelkezik 180 vagy 120 naptári napi jövedelemmel, de rendelkezik a jogosultságot közvetlenül megelőzően 180 nap folyamatos biztosítási idővel, akkor a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján; 
• ha az előbb leírtak alapján az örökbefogadói díj összege nem állapítható meg, akkor az ellátás alapja a minimálbér kétszeresének harmincad része, de ha a tényleges jövedelem alapján számított naptári napi összeg nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincad részét, akkor a tényleges jövedelem alapján számított naptári napi alapot kell figyelembe venni; 
• tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelemmel kell az ellátást megállapítani. 

Az örökbefogadói díj összege a naptári napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszonya alapján is jogosult örökbefogadói díjra, a jogviszonyonként megállapításra kerülő díjak összegét egybe kell számítani. Az egybeszámított díjak összege sem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70 százalékát. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt összeghatár figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani. 

Az örökbefogadói díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. 

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott örökbefogadói díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, azt a már megállapított összegben kell tovább folyósítani. Ha a jogosult több gyermek után is jogosult egyidejűleg örökbefogadói díjra, a maximum összeget gyermekenként kell meghatározni. 

Mikor nem jár örökbefogadói díj?

Nem jár örökbefogadói díj, ha 

• a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást; 
• a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá, ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el; 
• a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt;