Osztalékfizetés a KATA hatálya alatt

Ügyfelünk adószakértőnk tanácsát kérte a KATA hatálya alá tartozó betéti társaság osztalékfizetésével kapcsolatban

Ügyfelünk egy KATA hatálya alá tartozó bt. tulajdonosa. A bt. kettős könyvelést vezet, és úgy tudja, hogy ha a kültag nem tartozik a KATA hatálya alá, akkor osztalékot kell fizetni a részesedés arányában. Év közben a bankból felvett összegeket nem a pénztárba, hanem felvett osztalékként kezeli, a beltag tulajdonosi arányában. A kültag osztalékát bent hagyja, és májusban szeretné kifizetni, természetesen adózva. Ügyfelünk azt szeretné tudni, hogy helyesen jár-e el? Szükséges-e beszámolót készíteni?

Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válasza szerint Ügyfelünk által leírt eljárás jogszerű.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 12. §-ában előírtak szerint a katás bt. bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, de nincs törvényi tilalom arra nézve, hogy a társaság továbbra is a kettős könyvvitel szabályai szerint vezesse könyveit.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásoknak – jelen esetben a Katv. hatálya alatt adózó bt.-nek – nem kell mérlegbeszámolót készíteniük és azt közzétenniük, függetlenül attól, hogy a társaság (szerintem okosan döntve) továbbra is kettős könyvvitelt vezet.

A Katv. hatálya alatt – ahogyan arra ügyfelünk is utalt kérdésében – a kisadózó tagok után fizetett tételes adóval az osztalék közterhei is megfizetettnek minősülnek, míg a társaság tevékenységében személyesen közre nem működő – és így nem kisadózó - kültagnak járó osztalékra ez nem érvényes.

Adójogi szempontból, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jelenleg hatályos szabályait vizsgálva, osztaléknak számít a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés, valamint a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére, a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg (Szja-tv. 66. §).

Sajnos sem az Szja-tv, sem a Katv. nem határozza meg, hogy mit is kell a kisadózó vállalkozás nyeresége alatt értenünk.

A Katv. által elvárt bevételi nyilvántartásra alapozva a „nyereség” fogalma sem számvitelileg, sem adójogilag nem értelmezhető.

Ugyanakkor a kérdésben szereplő bt. kettős könyvelést vezet, így nyilvántartásaiból a társaságnak nem csak bevételei, de kiadásai is megállapíthatóak, azaz az ezek összevonásával fennmaradó eredmény (nyereség) is, függetlenül attól, hogy egyébként a Katv. hatálya alatt nem ez nem képezi az adóalapot.

A fentiek szerint számított nyereségnek a tagok üzleti részesedése arányában történő felosztása – és a beltagnak év közben kifizetett összegek osztalékelőlegként való kezelésével fennmaradó-, és a kültagnak járó összeg osztalékként való kifizetésének nincs akadálya (Szja-tv. 66. § (1) bekezdése af) pont).

Figyelemmel arra, hogy a nem kisadózó tulajdonosnak az előzőek szerint kifizetett összeget az Szja-tv. is osztalékként nevesíti, ennek adózására is az osztalékra irányadó szabályok vonatkoznak.

Azaz: a Katv. 9. §-a alapján a kisadózó tagnak kifizetett „osztalékot” nem terheli személyi jövedelemadó és járulék – annak közterhei a Katv. szerinti tételes adóval megfizetettek-, míg a kisadózóként be nem jelentett tag osztalékként kapott jövedelemét személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli.

A fenti jövedelmek kifizetése történhet készpénzben és banki átutalással is. Törvény a kifizetés módját nem szabályozza. Azonban akkor, ha adóköteles kifizetés történik a nem kisadózó tag részére, arról a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóigazolást kell kiállítania.

Fentiekhez – az osztalék kifizetését megalapozó nyereség megállapításához – szükség van a kettős könyvvitel által biztosított adatokra, az így összeállított eredmény-kimutatásra, mérlegre, illetve annak megfelelő adattartalmú elszámolásokra, de azokat közzétenniük nem kell.