Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Társadalombiztosítás és nyugdíj 2023. évi költségvetésben

2022. 09. 27.

A 2023-as költségvetés számos társadalombiztosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, köztük a legnagyobb érdeklődésre számot tartó nyugdíjszabályokat. Különösen érdekes lehet majd az „inflációkövető nyugdíjemelés” alakulása kiváltképp, hogy az számos más, nyugdíjszerű ellátásra is vonatkozik.

Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény több társadalombiztosítással összefüggő rendelkezést tartalmaz.

A 2023. januári nyugdíjemelés

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62.  §-a alapján a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást (öregségi- özvegyi nyugdíj, árvaellátás) – ideértve más nyugdíjszerű ellátásokat és a baleseti járadékot is – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.    
A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést (nevezzük mi egyszerűbben inflációnak) a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A 2023-as költségvetési törvény ezt 5,2 százalékban határozza meg. Akkor ezek szerint a nyugdíjak és más nyugdíjszerű ellátások (!!) 2023. év januárjában 5,2 százalékkal fognak emelkedni. 
Az említett ellátások – többek között:

  • a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék,
  • a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, 
  • a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka.

Nyugdíjtörvényünk szerint azonban, ha az infláció növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. Az már most látszik, hogy ezt az 1 százalékot lényegesen meg fogja haladni. Némileg gúnyos a törvényi rendelkezés: a nyugdíjas novemberig előlegezze meg az inflációt! Már nem 10, hanem csak 1 kiflit tud venni érte. Nem kellene várni novemberig!

Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – a korábbi emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével. 

Megemlítjük, hogy a nyugdíjminimum összege ezúttal sem növekedik, az változatlanul 28.500 forint marad. Tizenöt éven át változatlan! Azért is kár, mert sok szociális ellátás is ehhez a minimum nyugdíjhoz kötött. Például gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság) és az anyasági támogatás (de sorolhatnánk sok más egyéb ellátást is).
Természetesen, ha valakinek 28.500 forintban állapították meg az induló nyugdíj összegét, majd a legközelebbi januári nyugdíjemelésben részesül.

Osztozkodás a szociális hozzájárulási adó befolyt összegéből

A szociális hozzájárulási adó 2023-ban megfizetett összegének 71,63 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 28,37 százaléka az Egészségbiztosítási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg, és naponta utalja át a jogosult számlájára. 
Ravasz egy rendelkezés ez is! Bár a szociális hozzájárulási adó kimondottan nem járulék, hanem adó, ezzel szemben semmilyen társadalombiztosítási ellátás nem érvényesíthető, mégis társadalombiztosítási ellátásokat finanszíroznak belőle. No, nem a tényleges törvényi rendelkezés szerinti 13 százalékos mértéken osztozkodnak a társadalombiztosítási alapok, hanem ami abból az igénybe vehető kedvezmények összegével csökkentett összegéből ténylegesen be is folyik. Számtalan ilyen kedvezmény érvényesíthető, ezért a befolyt összeg ténylegesen nem is becsülhető. Ilyen kedvezmény például:

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény,
  • a kutatókat foglalkoztatók után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény.

Méltányosságból megállapítható társadalombiztosítási ellátásra fordítható összegek

Nyugdíjbiztosítási Alap

Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint (2022. évben: 200,0 millió forint), méltányossági alapú nyugdíjemelésre 900,0 millió forint (2022. évben: 800,0 millió forint), egyszeri segélyre 600,0 millió forint (2022. évben: 600,0 millió forint) használható fel. 
Az illetékes miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelőjének javaslatára e méltányossági keretösszegek között átcsoportosítás hajthat végre.

Kivételes nyugellátás    

A Tny. szerint:

  • Kivételes nyugellátást igényelhet az a személy, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de elutasították a minimálisan szükséges szolgálati idő hiányában a nyugdíjigényét – viszont e minimálisan szükséges szolgálati idő legalább felével azért rendelkezik).
  • Az a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú özvegy is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek a párja nem szerezte meg az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt, de annak legalább a fele mégis igazolható (kivételes özvegyi nyugdíj).
  • Az az árva is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani (kivételes árvaellátás).

A kivételes öregségi nyugdíj, a kivételes özvegyi nyugdíj és a kivételes árvaellátás minimális összege mindössze 14.250 forint (a 15. éve változatlanul csak 28.500 Ft összegű minimálnyugdíj fele), maximális összege 42.750 Ft (a minimálnyugdíj összegének másfélszerese) lehet.

Méltányossági nyugdíjemelés

Méltányossági nyugdíjemelésben azok részesülhetnek, akik számára már társadalombiztosítási nyugdíj kerül folyósításra. Kivételes nyugellátás-emelés az öregségi nyugdíjkorhatárát elérő öregségi nyugdíjas (tehát a nők kedvezményes korhatár előtti nyugdíjában részesülők számára csak a nyugdíjkorhatár betöltése után), a korhatárt betöltött szülői nyugdíjas, valamint az özvegyi nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülő személy számára állapítható meg. 
Méltányossági nyugdíjemelés nem állapítható meg, ha a kérelmező számára folyósításra kerülő társadalombiztosítási nyugdíj vagy nyugdíjak, illetve az egyéb rendszeres pénzellátások jogszabályban meghatározott együttes összege meghaladja a 90.000 forintot.
A méltányossági nyugdíjemelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének, azaz 28.500 forintnak a 25 százalékát, de nem lehet kevesebb annak 10 százalékánál, tehát az engedélyezhető havi méltányossági nyugdíjemelés legmagasabb összege jelenleg 7.125 forint, a legalacsonyabb összege pedig 2.850 forint lehet.

Kapcsolódó
kulfoldi-belfoldi-tb-fogalma

Külföldi és belföldi illetőség a társadalombiztosításban

A társadalombiztosítási szabályok számtalan esetben tesznek különbséget belföldinek és külföldinek minősülő személyek között. Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére például a belföldi személy köteles, de a szociális hozzájárulási adó fizetésének is fontos eleme, hogy az érintett a Tbj. szerint belföldi vagy külföldi illetőséggel rendelkezik.

Egyszeri segély

Az egyszeri segély célja, hogy azokban az élethelyzetekben nyújtson egyösszegű segítséget, amikor a kérelmező létfenntartását anyagi okokból veszély fenyegeti. Egyszeri segélyt a Nyugdíjbiztosítási Alapból csak azok kérhetnek, akik saját jogú vagy hozzátartozói társadalombiztosítási nyugellátásban részesülnek. Egyszeri segély nem engedélyezhető, ha a kérelmező – az elismert költségekkel és befizetési kötelezettséggel csökkentett – jogszabályban meghatározott havi jövedelme meghaladja a havi 90.000 forintot, a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő nyugdíjas esetén pedig, ha meghaladja a havi 80.000 forintot. A havi jövedelem összegét a kérelmet elbíráló szerv a lakóhely szerint illetékes jegyző bevonásával is vizsgálhatja. A segélykérelmek elbírálása során azokat a nyugdíjasokat kell előnyben részesíteni, akik katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála vagy betegség miatt szorulnak segítségre, továbbá figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.

Egészségbiztosítási Alap

Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint (2022.  évben: 200,0 millió forint), rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 170,0 millió forint (2022.évben: 150,0 millió forint), gyógyító-megelőző ellátásra 3911,3 millió forint (2022. évben: 3911,3 millió forint), gyógyszertámogatásra 21 000,0 millió forint (2022. évben: 21 000,0 millió forint), gyógyászati segédeszköz támogatásra 2700,0 millió forint (2022. évben: 2700,0 millió forint) használható fel.
Amint látjuk, van, ahol nem is emelkedik a keretösszeg, ahol viszont igen, ott sem mondhatjuk jelentősnek.

A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerint:
Az egészségbiztosító az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében meghatározott keretek között és a jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén méltányossági alapon:  
a) a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges, illetve kiegészítő térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,
b) támogatást nyújthat a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához,
c) támogatást nyújthat méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához,
d) támogatást nyújthat már támogatott, egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz alkatrészének cseréjéhez, amennyiben a cserét a beteg testi állapotában bekövetkezett változás indokolja.

Az egészségbiztosítási szerv – az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között és a jogszabályi feltételek fennállása esetén – méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.      
Ezen túl az egészségbiztosító méltányosságból a jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt.

 

Dr. Futó Gábor (2022-09-27)