Új szabályok a Tbj.-ben – ezt hozza a 2024-es év

Milyen jogszabály-változtatásokat kell figyelembe venniük azoknak, akik olyan személyt foglalkoztatnak, akinek hazánkban nincs adóelőleget képező jövedelme? Milyen pontok módosultak a szocho törvényben, amik a társadalombiztosítást is érintik? Ezekre kaphattunk választ Széles Imre tb-szakértő 2024-es változtatásokról szóló előadásában a Menedzser Praxis szakmai napján.

A Tbj. szerint 2024-től az egyéni vállalkozó csak akkor mentesül a minimum kötelezettség alól, hogy ha a hónap egészében szünetel a tevékenysége. E jogszabályváltozással kapcsolatos tudnivalókat részletesen bemutatta Széles Imre tb-szakértő, a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága Nyugdíjellenőrzési főosztályának vezetője a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont szakmai napján.

A Tbj.-ben az idei évtől szerepel a Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset meghatározása. A Tbj. 4. §-a a következő 22. ponttal egészült ki:

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset.

Ennek a kiegészítésnek akkor lehet jelentősége, ha olyan személyt foglalkoztatnak, akinek Magyarországon nincs adóelőleget képező jövedelme, ezért speciálisan kell előállítani számára járulékalapot.

E járulékalap előállításának módját a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontjában határozták meg. Ez módosul január 1-jétől, mégpedig kiegészül egy bc) alponttal. Ez alapján amennyiben harmadik ország polgárát foglalkoztatják, mivel ezen ország a tb szerint nem szocpolos, akkor a tárgyhónapban megszerzett - munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt - jövedelem lesz a járulékalap.

A szocho törvény várható, a tb-t érintő ez évi módosításai kapcsán a szakértő elmondta, hogy azok mind az 1. §-ra utalnak.  

1. § (9) Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

A 11.§ paragrafus – amiben a munkaerőpiacra lépő személyek adókedvezményéről olvashatunk – is módosult. Ez alapján munkaerőpiacra lépő személynek innentől kezdve nem csak a magyar állampolgárok számítanak, hanem a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgárai is, vagyis a szerbek és az ukránok is.

Január 1-jétől a 17/A. § is megváltozott, ami szerint arányosítani kell a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatottakkal kapcsolatos szocho kedvezményt. Mint Széles Imre hangsúlyozta: ez az arányosítás a megváltoztatott munkaképességűekre már nem vonatkozik.

17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget csökkenti

a) az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott

• aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
• ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás
• arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege azzal, hogy nem vehető figyelembe az olyan munkanap, amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult, vagy az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik), továbbá azzal, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló (13. § (3) bekezdés) esetében – az előbbi arányosítást mellőzve – valamennyi képzésben töltött nap figyelembe vehető

b) * – ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos egybefüggő időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg,

c) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.