Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

Olvassa el itt!

Tipikus SZJA bevallási hibák és javításuk

A személyi jövedelemadó bevallási határidejének közeledtével egyre inkább szükséges figyelemmel lenni a kitöltés pontosságára, a különböző kedvezmények megfelelő figyelembevételére. Gyakori hiba, hogy nem kerül kitöltésre az adott kedvezményre jogosító idő kezdetének, avagy végének az időpontja, nem vagy nem teljes mértékben történik meg a kedvezmény mértékének feltüntetése. A következőkben a bevallás sorrendjében vizsgáljuk meg az egyes kedvezmények legtipikusabb hibáit és megoldásait.

NÉTAK

1. Amely hónapban születik a 4. gyermek, a nő attól a hónaptól (azaz nem naptól) jogosult a négy vagy több gyermekes anyák kedvezményére.
Ennek megfelelően a 21SZJA 02 lap B) mezőcsoport 114. sorában meg kell jelölni a kedvezmény kezdetének napjaként a jogosító gyermek születési hónapjának első napját.
Pl. Ha gyermek február 8-án született, akkor a február teljes hónapjára jogosult a kedvezményre, melynek értelmében a 114. sorban 2021. február 1-ét kell megjelölni.

2. Amely hónapban betölti a négyből az egyik gyermek a 18. életévét – feltéve, hogy nem szerzett legalább 12 év jogosultságot családi pótlékra – úgy megszűnik a NÉTAK jogosultság is.
Ennek megfelelően a 21SZJA 02 lap B) mezőcsoport 114. sorában meg kell jelölni a kedvezmény megszűnésének napjaként a jogosító gyermek születési hónapjának utolsó napját.
Pl. Ha gyermek november 20-án született, akkor a november teljes hónapjára jogosult még a kedvezményre, melynek értelmében a 114. sorban 2021. november 30-át kell megjelölni.

3. Amennyiben négy gyermeke volt az édesanyának, de sajnálatosan egy kiskorában elhunyt, úgy hiába nem teljesül a 12 év családi pótlékra jogosultsági feltétel, mégis érvényesíthető a NÉTAK kedvezmény.
Ez esetben a teljes évre úgy kell tekinteni az elhunyt gyermeket, mintha egész évben élő lenne.
Pl. Ha az egyik gyermek 2021. május 15-én balesetben elhalálozik, akkor mindezen körülménytől függetlenül – természetesen feltételezve, hogy az egyéb feltételek teljesülnek – a 02-lap 114. sorában nem kell szerepeltetni megszűnés dátumot, hiszen folytatólagosnak tekintjük a kedvezményt.

4. Magzati korra nem jár a kedvezmény és nem is számít a NÉTAK szempontjából.
A családi kedvezménnyel ellentétben a NÉTAK nem veszi figyelembe csak az élve született gyermeket, így a terhesség időszaka nem számítható be a kedvezményezett időbe, illetve vetélés esetében sem biztosított a jogosultság.

5. Nem minden jövedelem típusra érvényesíthető kedvezmény.
Az SZJA bevallás kialakítása jelentős segítséget tud nyújtani a tekintetben, hogy mely jövedelmekre lehet érvényesíteni NÉTAK kedvezményt, hiszen ÁNYK-ban (értsd: nyomtatvány kitöltő program) az A-lap e) oszlopa színkülönbséggel, míg ONYA-n digitális kitöltés esetén (lásd: online nyomtatvány kitöltő felület) mezőkorlátozással jelzi a felület.

Pl. Ha munkabér mellett ingatlan bérbeadásából is jövedelmet szerzett, akkor az A-lap 1.sorának e) oszlopában lehetősségünk van kitölteni a NÉTAK szempontjából figyelembe vehető munkabért, míg a 8. sorban lévő bérbeadásnál minderre nincs lehetősségünk, hiszen ezen jövedelemtípusra nem vehető érvényesíthető NÉTAK kedvezmény.
Pl. NÉTAK kedvezmény kizárólag az összevont adóalap terhére érvényesíthető, így a 04-lap, mint elkülönülten adózó jövedelmek tekintetében nincs feltüntetett oszlop NÉTAK figyelembevételére.

Személyi kedvezmény (azaz: súlyos fogyatékossági kedvezmény)

1.Az orvosi igazolás az elsődleges, nem a diagnózis.
Számtalan esetben a magánszemély úgy gondolja, hogy valamilyen betegségben szenved, azonban erre vonatkozó orvosi igazolással nem rendelkezik. 
Ennek hiánya akadályát képezi a kedvezmény érvényesítésének.
Pl. Hiába tudja a magánszemély, hogy rosszul van a tejtől, attól még nem veheti figyelembe a személyi kedvezményt. Erre kizárólag akkor jogosult, ha valamely szakorvos, kezelő orvos (esetenként háziorvos) igazolást állít ki részére, melyen a beteg adatain túl, annak adóazonosító jele, a betegségének megnevezése, BNO kódja, valamint a betegség kezdetének pontos (azaz naptári napra megadott) dátuma szerepel.

2.A kedvezmény mértéke a betegség időszakához igazodik, nem a jövedelem szerzés időszakához.
Gyakran előfordul, hogy a kedvezmény év közben csak néhány hónapra kerül érvényesítésre (pl. csak a munkában töltött hónapokra), azonban az igazolás alapján a betegség további hónap(ok)ra is fennállt. Ez esetben mindössze korrigálni szükséges a bevallásban a kedvezmény összegét, mely által visszaigényelhető a további összeg.

Pl. Ha magánszemély betegségét 2021. március 8-án diagnosztizálták, azonban ő csak május hónaptól állt munkaviszonyba, így csak onnantól igényelte a kedvezmény érvényesítését a munkáltatójától, úgy a fennmaradt két hónapra vonatkozó összeggel növelt értéket kell feltüntetni a B-lap 25. sorában, azaz a kedvezmény összege sorban.

3. A korábbi évektől eltérően már nem adót csökkentő, hanem adóalapot (!) csökkentő kedvezményről beszélünk. Ennek értelmében a kedvezmény mértéke maximum havi 55 800 Ft, illetőleg évi bruttó 669 600 Ft.
Az előző évek adóbevallásaiban minden esetben nettó értékben kellett szerepeltetni a személyi kedvezményt, azonban a 2021-es évben magát az adóalapot csökkenti. 
Ennek alapján a 2021. évre eső személyi kedvezmény alapján a fizetendő adó maximum     100 440 Ft-tal csökkenthető.
Pl. A 2020-as évben 8 050 Ft volt az érvényesíthető kedvezmény havi mértéke, míg a 2021-es évben a nettó értékre átszámított mérték 8 370 Ft. Azonban a korábbi évektől eltérően az idei adóbevallásban nem ennek szorzatát kell feltüntetni, hanem a bruttó értékét (hasonlóan a családi kedvezményhez).

4. A kedvezmény a 2021-es évre vonatkozó bevallásban, a „megszokott helyéről” átkerült a B-lap 25. sorába.
Ennek alapján már nem a B-lap közepén, hanem a legfelső sorában kell feltüntetni a kedvezményt.

Kapcsolódó

A legfontosabb nyolc kérdés az adóhatósági ellenőrzésről

Minden bizonnyal valamennyi gazdálkodót érintő kérdés, hogy tisztában van-e az adóhatósági ellenőrzések szabályaival? Érdemes nyomon követni az eljárás változásait, és frissíteni a tudnivalókat. Az alábbiakban az általunk legfontosabbnak tartott nyolc kérdést válaszoltuk meg.

Családi kedvezmény/családi járulékkedvezmény

1. Családi pótlékra nem jogosult élettárs, bár év közben nem, de év végén érvényesítheti a családi adó/járulékkedvezményt a megosztás lehetősségével, feltéve, hogy nem egyedülállóként igényelte a jogosult a pótlékot.
Családi kedvezményt családi pótlékra jogosult vehet igénybe, azonban lehetőssége van, hogy év végén egy nem jogosult személlyel megossza azt.
Egy „mozaik család” esetében (akik együtt élnek és együtt nevelik előző kapcsolatukból származó gyermekeiket), ha a saját gyermekei vonatkozásában a szülő nem egyedülállóként kapja a családi pótlékot, akkor év végén egymás között megoszthatóvá válik a családi kedvezmény.
Pl. Ez esetben a 01-lap 107-110. sorában szerepeltetni kell a gyermeket, amely alapján családi kedvezményre jogosult a szülő, valamint meg kell jelölni a jogosultság alapját az a) mezőben. Magát az érvényesítés formáját a 02.lap (A) mező 112.-113. sorában kell megjelölni, melynek értelmében a közös érvényesítés helyett a megosztást kell X-ni, valamint ki kell tölteni a másik személy adatait, illetve megjelölni az adott hónapokat, melyre együtt érvényesítenek a „szülők”.

2. Bár jogszabály szerint a családi kedvezmény megelőzi az adó-visszatérítést, mégis a kiutalás elsődlegességének köszönhetően előfordulhat, hogy a bevallásban már „nem marad” adókedvezmény érvényesítésére.

A 2021-es adóév sajátosnak mondható a tekintetben, hogy adóelőleg visszatérítésként számos család megkapta a befizetett személyi jövedelemadójuk előlegét, melynek következményeként nem vagy igen kevés összeg maradt a „májusi bevallásban” érvényesítendő családi kedvezményre. 
Itt valójában arról van szó, hogy az adózók a megszokott időponttól hamarabb, illetve fő szabály szerint mindennemű közreműködés nélkül megkapták már februárban az adókedvezménnyel érintett adót (is).
Pl. Apa befizetett adója 300 000 Ft, amelyből nem érvényesített év közben családi kedvezményt. Anyával, aki a tavalyi évben gyesen volt, egy gyermekük van. 
Döntésük szerint Apa év végén veszi igénybe a családi kedvezményt egy összegben. 
A 2022-es februári adó-visszatérítéssel a teljes 300 000 Ft kiutalásra került, melynek következtében májusi bevallásában már nem szerepel további adó kiutalása. 
Ekkor – hasonlóan a korábbi évekhez – ki kell tölteni a családi kedvezmény sorait, azonban a D-lapon szereplő visszatérítés miatt a C-lap 80. sorában nem fog összeg szerepelni, azaz nem kerül további adó kiutalásra.

3. Ha családi kedvezményt érvényesíteni tud egy személy, az nem feltétlenül azonos az adó-visszatérítésre jogosultsággal.
Amennyiben élettársak egyikük gyermekét közösen nevelik, akkor fő szabály szerint kizárólag a szülő jogosult családi pótlékra, mely által családi kedvezményre és adó-visszatérítésre. 
Azaz az „élettárs szülő” nem jogosult családi pótlékra, mely értelmében családi kedvezményt nem érvényesíthet közösen a szülővel, illetve visszatérítésre nem jogosult. 
Függetlenül attól, hogy a családi kedvezményt ki érvényesítette év közben, a gyermek után családi pótlékra és családi kedvezményre nem jogosult másik felet adó-visszatérítés nem illeti meg. Ennek ellenére a szülőnek lehetőssége van megosztani a családi kedvezményét a nem jogosult élettárssal, azonban adó-visszatérítésre nincs ilyen módon lehetősség.
Pl. Anya együtt neveli gyermekét Nevelő Apával, aki ezen gyermekre tekintettel nem jogosult családi pótlékra. Nevelő Apának ez esetben adó-visszatérítés nem jár, azonban Anya a saját családi kedvezményét megoszthatja Nevelő Apával. 
Anya bevallásában mind az A-lap 29-39. sorokat ki kell tölteni, valamint a D-lapot, illetve a 01-lapot, de szükséges továbbá a 02-lapon az (A) mezőcsoport 112-113. sorok kitöltése.
Ezt akkor is meg kell tenni, ha Anya nem érvényesít kedvezményt, hiszen ezzel tudja kifejezni, hogy bár ő a jogosult rá, azonban azt „átadja” egy másik nem jogosult személynek.
Nevelő Apának szintén ugyanezeket kell kitöltenie, azzal a különbséggel, hogy a D-lapot – feltéve, hogy nincs további gyermeke – nem kell, illetve nem is szabad kitöltenie, hiszen nem jogosult adó-visszatérítésre. 
Kettejük adóbevallásában a legszembetűnőbb különbség az, hogy a 01-lapon Anyának a kedvezmény típusaként az „1” kódot kell szerepeltetni, mint „Családi kedvezményt és adó-visszatérítést kívánok érvényesíteni”, ezzel szemben Nevelő Apának ugyanitt a „6” kódot kell szerepeltetni, mint „Csak családi kedvezményt kívánok érvényesíteni”.

Valamennyi kedvezmény vonatkozásban

Természetesen örök szabály, hogy az év közben kimaradt vagy hiányos kedvezmény(eke)t, a bevallásban korrigálni lehet, melynek során minden hónapra vonatkozó kedvezményt fel kell tüntetni, a hiányos összegeket vagy kódokat meg kell adni; ennek okán az elmaradt összegek kiutalásra kerülnek.