Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • jövedelemadó
  • társadalombiztosítási jog

Ez a tartalom 152 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Vállalkozók TB jogviszonyának megítélése

2021. 05. 17.

A vállalkozók társadalombiztosítási jogviszonyát – ideértve, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő kizárólag az Szja törvény szerinti egyéni vállalkozókat is – számtalan jogszabály rendezi, a gyakorlatban ugyanakkor számtalan bizonytalanság is felmerül a kérdéssel kapcsolatban.

Tbj. vagy KATA tv. szerint biztosított a vállalkozó?

Főszabály szerint egy vállalkozó – legyen az egyéni vagy társas – 2020. június 30-ig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: régi Tbj.), míg 2020. július 1-től a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) alapján lesz biztosított vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: KATA tv.) szerint válhat biztosítottá. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) által rendszeresített nyomtatványok is ezt ennek alapján kerültek kialakításra, amikor is a ’T1041 számú nyomtatvány benyújtásával a Tbj. szerint biztosítottak adatai, míg a ’T101E/’T101, illetőleg ’T201T/’T201 adatlap benyújtásával a KATA tv. szerinti biztosított jogosultságai és egyben kötelezettségei jelentek/jelennek meg a hivatalok nyilvántartásában.

A mára már oly népszerű KATA bevezetésekor ennek ellenére komoly fennakadást jelentett a társadalombiztosítási jogviszony elszámolása, hiszen sokaknak nem volt egyértelmű, hogy a KATA-s egyéni, illetve társas vállalkozó nem a Tbj. szerint biztosított. 

Amikor 2013-ban a KATA bevezetésre került, akkor az egészségbiztosításért felelős szerv – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (továbbiaknak: NEAK) jogelődje, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP) – nem volt felkészülve a főállású katás egyéni vállalkozók, a katás gazdasági társaságok főállású kisadózói tagjainak biztosítotti jogviszonyának kezelésére. Ennek következtében katás egyéni vállalkozóknak, katás gazdasági társaságok főállású kisadózó tagjainak sorra igazolniuk kellett az OEP felé – esetenként többször is –, hogy  kisadózói státusok következtében biztosítottnak minősülnek.
A biztosítotti státus igazolásának procedúrájának elkerülése érdekében nagyon sok katás egyéni vállalkozó saját maga, vagy könyvelője, továbbá katás gazdasági társaságok könyvelői – bár tisztában voltak azzal, hogy a főállású kisadózó nem a Tbj. alapján biztosított a személy – mégis benyújtották a ’T1041 nyomtatványt, mert azt le tudta kezelni az egészségbiztosításért felelős szerv.
Ez az egy mozzanat az, mely nagymértékben befolyásolja adott vállalkozó további biztosítotti jogviszonyát, hiszen amikor egy ilyen adatháttérrel rendelkező személy adóigazolást igényel, nem lesz megállapítható, hogy valójában milyen adózás – és ez által biztosítás – alá tartozik. Nem lehet megállapítani, hogy mennyi befizetési kötelezettsége keletkezett, hiszen az sem egyértelmű, hogy milyen szabályok vonatkoznak rá.

Ugyanis ebben az esetben a törzsadatai alapján KATA adózási forma alá tartozik, mégis a Tbj. szerinti biztosítottnak minősülne (!) ami teljes ellentmondást jelent.

Amennyiben egy adott vállalkozó a KATA tv. szerint biztosított, úgy saját magára vonatkozaón ’08, illetve ’58 számú járulékbevallás beadása nem szükséges és nem is engedélyezett, hiszen az adminisztrációs teher csökkentése okán tételes adó- és járulék fizetési kötelezettsége van. Ebből adódóan melyre vonatkozóan bevallás vagy bármilyen más jellegű dokumentáció beadása nem indokolt; mindössze – ha nem az adószám igénylésével együtt kérte – egyszeri alkalommal, a forma választásakor szükséges a ’T101E/’T101, illetve ’T201T/’T201 nyomtatvány benyújtása, melyben az adózási és ezzel együtt a biztosítási formáját is megválasztja. Ezzel ellentétben, ha Tbj. szerint biztosított egy személy, a biztosítás megnyílásának bejelentésén túl (’T1041), még a járulékbevallásokat is kötelező benyújtania havonta, illetve – formától függően – negyedévente.

Az ellentmondás feloldásához tisztázni kell, hogy valójában mely biztosítási forma alá tartozik az adott vállalkozó és ennek megfelelően szükséges korrigálni a nyilvántartást.

Vállalkozásindítás

Hogyan adózik és hol biztosított a KATA adózó?

Amennyiben valójában KATA adózás – és ez által biztosítás – alá tartozó vállalkozóról beszélünk, úgy a „tévesen” benyújtott ’T1041 adatlapból eredő probléma könnyen javítható, ugyanis elegendő az adott adatlapot törölni és máris rendeződik a valóságnak megfelelően a nyilvántartás. Ennek következményeként a hatóság sem vár a továbbiakban járulékbevallás teljesítést, illetve befizetést és gond nélkül kiadhatóvá válik az adóigazolás, valamint a társadalombiztosítási jogviszony is rendezett lesz.

Abban az esetben, ha a vállalkozás valójában nem KATA szerint adózik, úgy a ’T101E/’T101, illetve ’T201T/’T201 nyomtatványon végezheti el a korrekciót, mely esetben szükséges benyújtania a szóban forgó járulékbevallásokat és természetesen megfizetni az ebből eredő kötelezettségeket.
SZJA/TAO/KIVA szerinti adózást választott, de hol a biztosításról szóló bejelentés?
Amikor az egyéni vállalkozó az adószám megigénylésekor nem választ „különös” adózási formát, úgy automatikusan az „általános”, azaz személyi jövedelemadó (továbbiakban: SZJA), alá sorolódik, mely esetben a biztosítási jogviszony a Tbj. rendelkezésein alapul. Szintén a társadalombiztosítási jogállásról szóló törvény vonatkozik a társasági adó (TAO), valamint a kisvállalati adó (KIVA) alá tartozó társas vállalkozókra.

Tekintettel arra, hogy jelenleg csak a KATA tv. alá sorolt KATA-s vállalkozók nem tartoznak a Tbj. szerinti biztosítottak körébe, így az attól eltérő adózási formát választóknak szükséges és egyben kötelező benyújtaniuk a ’T1041 nyomtatványt, melyben nyilatkozatot tesznek a biztosítás megnyílásáról.

Amennyiben az adatlap benyújtása elmarad, úgy bár a vállalkozás élő és működőképes lesz és a bevallott és befizetett járulékok is nyilván lesznek tartva a NAV és az Államkincstár által, de az adott személy társadalombiztosítással nem fog rendelkezni, tekintettel arra, hogy a NEAK felé történő adatszolgáltatás nem tud megvalósulni. Úgynevezett „piros lámpás” státusszal fog rendelkezni a vállalkozó, hiszen nem lesz rendezett a társadalombiztosítási jogviszonya. Ekkor az új Tbj. értelmében a NAV kötelezően előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a NEAK által közölt dátummal – vagyis a vállalkozást megelőző jogviszonyt végét alapul véve.
Ahhoz, hogy az adóhatóság mind az egészségbiztosítási, mind a munkaügyi szerv nyilvántartásaiba adatot tudjon szolgáltatni, úgy szükséges, hogy felé is megtörténjen a biztosítási jogviszony bejelentése, vagyis kötelező benyújtani a ’T1041 nyomtatványt.
Itt említendő, hogy a 2007. január 1. előtt kezdő – de máig működő – vállalkozóra vonatkozóan a biztosítotti bejelentéseket 2006. december 31-ig kizárólag az OEP-hez kellett teljesíteni, így amennyiben a biztosítotti jogviszonyban nem történt változás vagy javítás, akkor ezen vállalkozásokra társadalombiztosítási jogviszony kezdetre vonatkozó adatot a NAV nem tart nyilván.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszonyok közhiteles nyilvántartó szerve nem a NAV, hanem a NEAK – mint az OEP jogutód szerve – nem kell megismételni a korábbi bejelentést, feltéve, hogy a 2007. január 1. előtti jogviszonyra a biztosítás kezdetét az OEP-hez bejelentették. 
Ugyanakkor előfordulhat olyan eset, hogy a 2007 előtti jogviszonyt sem az OEP-hez, sem az APEH/NAV-hoz nem jelentették még be. Figyelemmel arra, hogy a ’T1041 adatlap nem korlátozódik az elévülési időre, így bármennyire korai dátumról legyen is szó, új bejelentés formájában szükséges pótolni a hiányzó ’T1041 nyomtatványt – ekkor nem kell kitölteni a 2007 előtti jogviszonyra vonatkozó kódkockát.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Adó- és Járulékmegtakarítási Tanácsadó májusi számában olvashatják)

Bíró Boglárka (2021-05-17)